Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszédet mond a Komárom-Esztergom vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara felújított térségi irodájának átadásán Esztergomban 2023. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Navracsics Tibor fontos megállapítást tett az uniós pénzekről

Az elmúlt időszakban a környezeti és energiahatékonysági programokra fordított csaknem 1400 milliárd forint összegű fejlesztési forrás nemcsak Magyarország számára hasznos, hanem az egész Európai Uniót versenyképesebbé teszi - mondta a területfejlesztési miniszter Kecskeméten.

Navracsics Tibor a Környezet és energiahatékonyság operatív program (Kehop) záróeseményén azt mondta, "sikeres az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti együttműködés", és megemlítette, hogy Magyarország a 2014-2020-as időszak végleges zárásakor "az európai uniós forrásokat legjobban hasznosító európai uniós tagállamok között foglal majd helyet".

Azt mondta:

"az európai adófizetők pénze jól hasznosul Magyarországon",

hiszen nemcsak a települések újulnak meg és az egyes régiók kapnak új esélyt, illetve nemcsak a vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok lesznek gazdagabbak, hanem az egész ország, az egész nemzet, és így összességében az Európai Unió is".

Navracsics Tibor szerint a megvalósult, jövőre fordított beruházások a Magyarországon élő polgárok életét teszik élhetőbbé, emelik magasabb színvonalra.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a kormány sikerrel járt, amikor átalakítva a gazdasági szabályozás egész rendszerét "kitört a válságból, és létrehozott egy növekedésre kész, munkaalapú gazdaságot".

Ehhez szorosan kapcsolódott az a döntés is, hogy az uniós források döntő hányadát elsősorban a magyar gazdaság megerősítésére kell fordítani, mert a gazdasági teljesítmény emelkedése teremti meg az alapot társadalompolitikai célok megvalósításához - tette hozzá.

Lantos Csaba ismertette, hogy kifejezetten energiahatékonysági, épületenergetikai korszerűsítésekre, a zöldenergia hasznosítás fokozására mintegy 2200 pályázat érkezett be, amelyeknek nagyjából a fele részesült, összesen több mint 400 milliárd forint támogatásban. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy

a Kehop jóvoltából további 362 megawatt megújulóenergia-kapacitás létesült,

a középületek primerenergia-fogyasztása évente csaknem 400 millió kilowattórával, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 432 ezer tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkent - sorolta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a záróesemény helyszínéül szolgáló 10 milliárd forint összegű beruházásban - Kehopból nyújtott támogatással - megépült a kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. biomassza-fűtőműjének méltó párja az MVM Zöld Generáció szintén 10 milliárd forintból kialakított kecskeméti naperőműparkja. Felidézte: Bács-Kiskun vármegye székhelyén Kehop-forrásból számos intézmény gazdagodott napelemes rendszerekkel vagy esett át energetikai korszerűsítésen. A kecskeméti projektek megvalósítását több mint 18 milliárd forint Kehop-támogatás segítette.

Lantos Csaba hangsúlyozta:

Magyarország 1990-hez képest már most 37 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki.

Emlékeztetett, hogy január közepén megnyílik a családok számára a 75 milliárd forintos keretösszegű Napenergia plusz program, amely révén a háztartások modern napelemes rendszerek telepítéséhez kaphatnak költségeik kétharmadát fedező, vissza nem térítendő támogatást legfeljebb 5 millió forint értékben. A hazai vállalkozások részére pedig a közelmúltban írtak ki egy 62 milliárd forint összértékű pályázatot Metároló program néven.

A magyar kormány arra számít, hogy ezzel a segítséggel a jelenleg mindössze 20 megawattos hazai ipari zöldenergia tárolói kapacitás 2026 tavaszáig a hússzorosára, mintegy 440 megawattra nő - tette hozzá Lantos Csaba.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×