Az eddigi alelnök, Álmos Péter lett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke 109 szavazattal. A másik jelölt, Kozma Gábor 83 voksot kapott. Álmos Péter négy év után váltja a MOK elnöki posztján a nyugdíjaséletéhez visszatérő Kincses Gyulát.

Böszörményi-Nagy Gézát, az Országos Etikai Bizottság eddigi elnökét és Meglécz Katalint alelnöknek választották. A fogorvosokat képviselő alelnök Skapinyelcz Tibor lett, aki Kozma Gábor listáján indult. A visszalépések miatt Dr. Svéd Tamás maradt az orvoskamara egyetlen főtitkárjelöltje, őt meg is választották erre a pozícióra.

A MOK új elnöke azt mondta az InfoRádiónak, hogy kezdeti lépésként nyilvánossá tenné az egészségügyi rendszer átalakítási terveit. Mint fogalmazott, nagy bizonytalanság tapasztalható, ezért fontosnak tartja, hogy mind az egészségügy dolgozói, mind a társadalom tagjai tisztában legyenek azzal, merre tartanak, melyek a legfőbb irányelvek. „Láthatóan zajlik egy reform, és váratlanul bukkannak fel különböző elemek” – tette hozzá.

Álmos Péter úgy véli: kezd kirajzolódni egy irány, amely azt mutatja, hogy

„kicsit szűkül az állami ellátás, a magánellátás pedig bővül”,

és szerinte az egészségügy szereplőinek az lenne a megnyugtató, ha jobban előre látnának azzal kapcsolatban, milyen elképzelései vannak a rendszer vezetőinek a jövőről. Elmondta: ez egy reális elvárás, nem pedig súlyos kritika. Meglátása szerint olyan célokat, igényeket fogalmazott meg, amiket már régóta kér az orvoskamara.

Emlékeztetett, hogy a szervezet és a kormány között van egy alapvető nézetkülönbség azon eljárás miatt, amivel megszüntették a kötelező orvosi kamarai tagságot. Úgy gondolja, kérdéses, hogy ez a folyamat mennyire felelt meg az alkotmányossági normáknak, éppen ezért kezdeményeztek felülvizsgálatot a történtek miatt. A MOK az Alkotmánybírósághoz fordult, várja a fejleményeket, de addig is a kamara fenntartja a kapcsolatot a kormányzattal, sőt bizonyos ügyek mentén együtt is működnek a felek. Álmos Péter szerint ez szükséges is, hiszen „a kormányzat tagjai és a való élet között sok-sok szintje van az egészségügy igazgatásának, és össze kell kapcsolni ezeket a szinteket”. Úgy látja, ebben a kamara az „egyik legjobb partner.” Megjegyezte:

a MOK-nál olyan tudás gyűlt össze, amelyre szüksége lehet a kormányzatnak. Ezt a tudásanyagot át is adnák – feltéve, ha bevonják őket a döntéshozatalba.

„A konfrontáció sosem volt cél. Nyilván az nem egy valódi érdekképviselet, ahol nincsen néha konfrontáció, de nem ez a cél, hanem az, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyek a konfrontációhoz vezettek” – magyarázta.

Álmos Péter felhívta a figyelmet, hogy a továbbiakban is az orvosok, valamint a betegek érdekeit képviselve szeretnének fellépni, ezért ki fognak állni. Mindemellett erősíteni kívánják a szakmai szerepüket, ami „jó a kormánynak is, a betegeknek is és magának a kamarának is”.

További munkacsoportok létrehozása a cél

A MOK szervezeti felépítését illetően elmondta: 2019-ben elindult egy munka, amelyet a Covid jelentősen hátráltatott. Az alapvető cél az volt, hogy alakuljanak olyan szakmai, illetve foglalkoztatási viszony szerinti munkacsoportok, amelyek a saját területükön felmerülő problémákat hatékonyan tudják összeszedni, egységbe foglalni, hogy aztán a MOK elnöksége ezeket a javaslatokat továbbíthassa vagy jelezze a kormány felé. Az új elnök tájékoztatása szerint nem létezett ilyen csoport, amikor átvették a kamarát, most viszont már hat is van. Az is fontos teendő lesz a közeljövőben, hogy ezeknek a számát és méretét növeljék, az egész országban jelen szeretnének lenni. Meglátása szerint ezzel is könnyebb lenne a kapcsolattartás, a mediáció a való élet és a kormányzat egészségügyi elképzelései között - fogalmazott.

A MOK egyik új alelnökének, Böszörményi Nagy Gézának megszűnt a vezetői pozíciója az Országos Etikai Bizottságban azzal, hogy megfosztották az etikai önrendelkezéstől a kamarát. Álmos Péter tájékoztatása szerint az ő feladata az lesz, hogy kidolgozzon egy olyan átfogó szakmai javaslatot, amely

a kormányzatnak és az orvostársadalomnak is megfelel, továbbá a pácienseknek is optimális, mert megfogalmazása szerint a jelenlegi helyzet „senkinek sem jó”.

Az orvoskamara új elnöke úgy véli: a mostani egészségügyi rendszer nem működik jól, főként a Belügyminisztérium alá sorolt etikai eljárások lefolytatását kritizálta. Hozzátette: ez a helyzet „nem igazán jó azoknak sem, akik kényszerből vállaltak feladatot” a kamarában vagy az egészségügyben.

Végül elmondta: több lehetőség és út van arra vonatkozóan, hogy miként tudnak majd javaslatokat tenni a kormányzat felé az etikai eljárások működtetésére. „Ebben mindenképpen szeretnénk előrelépést elérni a következő négy évben. Szeretnénk egy olyan megoldást, amely ténylegesen független, és jó a betegeknek, valamint jó az orvosoknak is” – összegzett Álmos Péter.