Kevesebb mint hatszázan élnek Surdon, és a település lakosságának 98 százaléka fenyőfával foglalkozik. Kanász János az InfoRádióban elmondta: a helyi emberek nagy része csak ebből a tevékenységből él, de a többi lakosnak is van fenyőfája, nekik azonban ezen elfoglaltság mellett van külön munkahelyük is.

A Zala vármegyei községben élők mindennapjait mintegy ötven éve tölti ki a fenyőfatermesztés. Egy olyan tevékenységről, munkáról van szó, amely generációról generációra öröklődik át, a fiatalok megtanulják a szülőktől, nagyszülőktől. A polgármester megfogalmazása szerint „benne van a vérükben” ez az egész és nagyon élvezik, hogy csinálhatják. Ugyanakkor elismerte, hogy a klímaváltozás hatásait ők is megérzik, sokkal jobban oda kell figyelniük a termesztéssel kapcsolatos teendőkre, így például többet kell permetezni.

Kanász János szerint tevékenységük és az értékesítés ugyan „hoz valamit a konyhára”, de egyre kevesebbet, mert

a kiadások folyamatosan növekszenek, többet kell költeni permetszerre.

Az árak nagyon megemelkedtek, így értelemszerűen a fenyőfa árát is meg kellene emelni, a polgármester szerint körülbelül 15-20 százalékkal, de ezt nem teszik meg, mert „az emberek már nem bírják el”. Mint mondta, az ünnep közeledtével nemcsak fenyőfát, hanem élelmiszert, ajándékokat is vásárolnak az emberek, akiknek ez rengeteg pénzbe kerül, amit ők megértenek, tudomásul vesznek.

Szerinte hasonló szezonjuk lesz, mint tavaly, és az árakban sem lesz komoly eltérés, ugyanakkor természetesen a kereslet és a kínálat határozza meg, hogy mennyibe kerül egy-egy fenyőfa. Kanász János úgy véli, lesznek olyan kereskedők, akik néhány százalékot emelnek,

a legtöbb helyen azonban nagyjából a tavalyi áron lehet majd fát venni.

A legkeresettebb fenyőfa az elmúlt években a luc volt az illata miatt, a surdi polgármester szerint viszont mára változtak a trendek, már a nordmann fenyőt „viszik a legjobban”, mert a tűlevelei később hullanak le. „Az igaz, hogy a lucnak jó illata van, csak az a gond vele, hogy miután beviszik a lakásba, 6-7 nap múlva már elkezd hullani. A nordmann viszont másfél hónapig is kibírja, könnyű díszíteni is – szemben az ezüstfenyővel, ami szintén hamar lehullik” – magyarázta.

A nordmann fenyő a Kaukázusban őshonos faj, de Magyarországon is minden gond nélkül lehet termeszteni. Kanász János kifejtette: ez a fajta fenyő vált trendivé idehaza,

a vevők 85 százaléka nordmannt vásárol.

Beszélt arról is, hogy bár a klímaváltozáshoz alkalmazkodniuk kell, szerencsére nem gyérül a faállomány, a hazai fenyőfatermesztés tudja fedezni a vásárlói igényeket. „Lesz fenyőfa bőven” – nyugtatott meg mindenkit. Mint fogalmazott, az lenne az ideális, ha nem hoznának be külföldről, mert el tudnák látni a piacot. Elmondta: csak Surdról évente 600-700 ezer, míg a környező településekkel együtt körülbelül másfél millió fenyőfát visznek el, melyek zöme magyar gazdára talál, és ebben még nincsenek benne az erdészetek, gazdaságok eladásai.