Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
319.07
bux:
144541.16
2026. július 23. csütörtök Lenke
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Benyújtotta szuverenitásvédelmi törvényjavaslatát a Fidesz

A kormányoldal benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, ami egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.

Az Országgyűlés honlapjára kedden késő este került fel az igazságügyminiszter által benyújtott alaptörvény-módosítás, amely rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A javaslat arra hivatkozik: Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás, és a 2022-es országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, amit igazolt az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Az előterjesztés szerint a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára a külföldi támogatás elfogadását, ám ezt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket.

A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz többek között, hogy

  • évente nemzeti szuverenitásjelentést készítsen, valamint
  • feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal 2024. február 1-ig.

Az előterjesztés a Büntető törvénykönyvet kiegészítené a választói akarat tiltott befolyásolásának jogállásával, amely szerint az a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 12. alkotmánymódosítás egyebek mellett azt is rögzíti, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és egyebek között rögzíti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.

Címlapról ajánljuk
A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

Az emberi figyelem drága, fáradékony és korlátozott erőforrás. A mesterséges intelligencia ezzel szemben képes azt az érzetet kelteni, hogy mindig van ideje ránk. Válaszol, emlékszik, vigasztal, magyaráz, flörtöl, és soha nem néz az órájára. Ez nemcsak technológiai áttörés, hanem új gazdasági korszak kezdete is lehet. A figyelemgazdaság után jöhet a kötődésgazdaság.

Itt a bizonyíték, Sulyok Tamásnak békés öregkora lesz

A Sándor-palota közzétette a volt köztársasági elnök záró vagyonnyilatkozatát. Sulyok Tamásnak továbbra sincs autója, viszont öt ingatlanban félig tulajdonos, valamint van közel 80 millió forint megtakarítása is. A nyugdíja is nyilván magas lesz, de egyéb járandóságai még kérdésesek: jelenlegi fizetését Magyar Péter korábbi bejelentése szerint nem fogja élete végéig kapni, mint ahogy várhatóan Schmitt Pál és Novák Katalin sem.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Új országban csaphat le Trump katonai erővel, de összeakaszthatja a bajszát Putyinnal: magyar származású héja a legfőbb hangadó

Új országban csaphat le Trump katonai erővel, de összeakaszthatja a bajszát Putyinnal: magyar származású héja a legfőbb hangadó

A Trump-kormányzat katonai fellépést fontolgat a nyugat-afrikai Maliban az al-Káidához köthető, JNIM nevű dzsihadista szervezet ellen - értesült róla a Washington Post jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselőktől. Amennyiben rábólintanak a tervre, Mali lenne a nyolcadik ország, ahol Donald Trump a második elnöki ciklusa alatt légicsapásokat rendel el. Bár nincs egyetértés a Fehér Házban, a katonai beavatkozás egyik leghangosabb szószólója a magyar származású Sebastian Gorka (Gorka Sebestyén), az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács terrorizmus elleni harcért felelős igazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×