Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

"Viszonylag állandó" - Magyarország korrupciós helyzetéről beszélt a legfőbb ügyész

Emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma - derült ki Polt Péter parlamentnek benyújtott beszámolójából, amit az ügyészség 2022. évi munkájáról készített.

Az ügyészség honlapján közzétett videós beszámoló szerint a 2013 óta csökkenő adatok után 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékkal (168 ezerre) nőtt a regisztrált bűncselekmények száma.

Tavaly 89 embert öltek meg.

Míg 2020-ban 257 embercsempészést regisztráltak, 2021-ben 635-öt, tavaly pedig már 1705-öt.

A lopások száma 14,6 százalékkal, a közlekedési bűncselekményeké 16,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

A korrupciós bűncselekmények közül a hivatali vesztegetések száma csökkent, a gazdasági vesztegetéseké viszont nőtt, főleg az egészségügyben. Ennek ellenére a honlapon úgy fogalmaznak, hogy "a hivatali korrupciós bűncselekmények számának növekedése nem tekinthető számottevőnek". Sőt, úgy fogalmaznak: "a bűnügyi statisztikai adatok összességében azt mutatják, hogy

Magyarország korrupciós helyzete több éves átlagban viszonylag állandó".

A pénzmosások mellett a csalások száma is emelkedett. A környezeti értékek veszélyeztetése miatt 156 esetben indult büntetőeljárás.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×