Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pexels.com

Újabb állami üdülő lett eladó

Megválik a honvédség a mátraházai honvéd üdülőtől.

Egy korábban nyilvánosságra került munkaanyag szerint 74, többnyire rekreációs célú ingatlan eladását tervezi a kormány, Orbán Viktor a parlamentben júliusban meg is erősítette, az állami üdülők közül csak egy-két szimbolikusat szabad megtartani, különösen a hadsereg esetében, azokat, amelyeknek van történelmi jelentőségük.

Az egyik ingatlan, amelynek új gazdája lesz, biztosan a mátraházai honvéd üdülő. Szeptember 4-én bezárták, a hónap közepén pedig már zajlott az épület kiürítése. Az ingatlant kezelő Honvédelmi Minisztérium a gyongyosma.hu kérdésére elárulta, hogy a 4. számú KORK, azaz a mátraházai honvéd üdülő is rajta van ezen a listán. Mint írták, az állami üdülők eladásáról szóló központi intézkedéscsomag „szükség szerint érintette a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat – köztük a mátraházai rekreációs intézményt.”

Az épület a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is az állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×