eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Egyperces néma felállással emlékeznek meg a képviselők a közelmúltban elhunyt volt képviselőtársaikról az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, 2023. szeptember 25-én. Elöl középen Orbán Viktor miniszterelnök.MTI/Máthé Zoltán
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Az év végére egyensúlyba kell hozni a béreket és az árakat, mondta a miniszterelnök - a nap hírei

A kötelező akciózás mellett a betéti kamatstopot és a jegybanki kötvény vásárlás-tilalmát is meghosszabbítja december végéig a kormány. A nukleáris kapacitások radikális növelése nélkül nem garantálható az energiabiztonság és nem érhetőek el a klímacélok - figyelmeztetett a külgazdasági és külügyminiszter Bécsben

Az év végére egyensúlyba kell hozni a béreket és az árakat, hogy legalább éves alapon ne csökkenjenek a reálbérek- mondta az Országgyűlésben, az őszi ülésszak első napján a miniszterelnök. Orbán Viktor napirend előtti beszédében azt is közölte: a nyugdíjasoknak novemberben oda kell adni az inflációnak megfelelő emelést. A miniszterelnök megerősítette: az év végéig biztosan 10 százalék alatti lesz az infláció. Egyben úgy fogalmazott: az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét a kormány átvette, miután a jegybank nem bír azzal megbirkózni. Arról is beszélt, hogy ha a kereskedők nem tudják kordában tartani az üzemanyagárakat, akkor a kormány újra be fog avatkozni. Hozzátette: Magyarország fenntartja az energiabiztonságot. A megújuló energiaforrásokra utalva hozzátette: az elszámolási viták rendezése után be tudják fogadni a lakossági napenergiát is.

Az ellenzéki frakciók szerint továbbra sem tartalmazott érdemi megoldásokat az emberek problémáira a kormányfő parlamenti beszéde. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője az egyre romló életszínvonalról beszélt. Tóth Bertalan, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője a kormányt tette felelőssé az infláció emelkedéséért. A jobbikos Lukács László György szerint az ország energetikailag és politikailag is kiszolgáltatottá vált Oroszországnak. Ungár Péter, az LMP nevében bírálta az akkumulátorgyárak létesítését és a svéd NATO csatlakozás mielőbbi jóváhagyását szorgalmazta. A Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője, Szabó Tímea versenyképességi fordulatot követelt. A Momentum nevében Gelencsér Ferenc arról beszélt, hogy a kormány sorra vezeti be a megszorításokat. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezetője demográfiai fordulatot sürgetett.

Az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje csaknem egy éve csökken. Júliusban 559.100 forint volt a bruttó átlagkereset, ez 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset ugyanakkor 2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Hatalmas a bérszakadék Magyarországon az OECD-tagállamok átlagához képest: a diplomások sokkal többet keresnek, mint a többiek – idézi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet oktatásról szóló idei jelentését a Portfolio. A jelentésből kiderül: a 25-64 éves magyarok körében az alapképzési diplomával rendelkezők 56 százalékkal, míg a mesterképzési diplomával rendelkezők 116 százalékkal keresnek többet a középfokú végzettségűeknél.

A kötelező akciózás mellett a betéti kamatstopot és a jegybanki kötvény vásárlás-tilalmát is meghosszabbítja december végéig a kormány – közölte a gazdaságfejlesztési tárca. A kormány a betéti kamatsapkát még tavaly novemberben vezette be az aránytalan gazdagodás további elkerüléséért. A jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházásánál a meghatározott pénzügyi szervezetek, valamint 20 millió forint összeget meghaladóan természetes személyek továbbra sem vásárolhatnak értékpapírt. A kötelező akciózás meghosszabbítását azzal indokolta a kormány, hogy a várakozások szerint az intézkedés hozzájárul az élelmiszerinfláció további csökkenéséhez.

Egyeztetést kezdeményez a pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről a magyarországi nagyvállalatok vezetőivel. A pénzügyminisztérium közölte: céljuk, hogy a magyar adórendszer versenyképességét a globális minimumadó ellenére is megőrizzék, és a magyar cégek továbbra is Európa egyik legalacsonyabb közterhét fizessék.

A nukleáris kapacitások radikális növelése nélkül nem garantálható az energiabiztonság és nem érhetőek el a klímacélok - figyelmeztetett a külgazdasági és külügyminiszter Bécsben. Szijjártó Péter a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közgyűlésén hangsúlyozta: az EU versenyképességének növelését a nukleáris energiatermelés felpörgetésével lehet elérni. Szijjártó Péter szerint a nukleáris energiával a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető. Hozzátette: menetrend szerint halad Paks II bővítése.

Kompromisszumos megállapodás jött létre a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról szóló rendeletjavaslat módosításáról az uniós ipari miniszterek ülésén. A tárcavezetők figyelembe vették nyolc tagállam - köztük Magyarország - aggályait. A magyar kormány azzal érvelt, hogy az EURO7re vonatkozó eredeti elképzelések veszélyeztették volna a hazai járműipart. Fábián Gergely, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a most elfogadott új szabálycsomag több esetben változatlanul hagyja az EURO6 előírásokat.

Szerdán 6 forinttal csökken a benzin nagykereskedelmi ára – írja a Holtankoljak.net. A dízel ára a pénteki 3 forintos esés után most nem változik. A 95-ös átlagára 652, a gázolajé 682 forint lesz literenként.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×