Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Nyitókép: Pixabay

Hiányzó pedagógusok - hatalmas számot mondott a PSZ

Több mint 20 ezer pedagógus hiányzott a köznevelésből a 2020/21-es tanévben, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkkel együtt a munkavállalói hiány meghaladta a 34 ezret - közölte a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a témában végzett kutatásuk adataira hivatkozva.

Totyik Tamás ismertette, a felmérés során az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal és a társadalombiztosítás adatait használták fel.

A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számában a hiány 34 618 fő - közölte Totyik Tamás, aki úgy fogalmazott: "ez egy alulbecsült konzervatív szám".

A kutatás szerint a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból.

A rendszerből 3620 óvodapedagógus, 980 iskolapszichológus, 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus hiányzott, a be nem töltött állások száma 5015, valamint a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma 9227 volt.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében a hiány 14 031 volt.

A kutatás szerint 2011-ben a telephelyek 11 százalékában, 2021-ben 33,2 százalékában tanított olyan dolgozó, akinek nem volt pedagógus végzettsége, továbbá tizenkét évvel ezelőtt a telephelyek 26,7 százalékában tanított olyan, akinek volt pedagógus végzettsége, de a tanított tantárgyra nem volt képesítése, ez az arány 2021-re 36,5 százalékra nőtt.

Totyik Tamás a sajtótájékoztató kezdetén azt mondta: megunva a kormánnyal folytatott számháborút, nyilvános adatokkal szeretnék bemutatni, hogy az oktatásban mekkora pedagógushiány van. Az adatokhoz a kormány is hozzáfér, "egyszerűen nem értjük, hogy a kormány miért nem áll ki a társadalom elé és ismeri el, hogy mekkora baj van az oktatásban" - tette hozzá.

A pedagógushiány 2015 óta jelentős mértékben nő, emlékeztetett a szakember. A nyugdíjas visszafoglalkoztatottakról szólva arról beszélt, hogy az általuk betöltött állásokat hiányként kell kezelni, mert "a hiányt ezzel próbálják eltakarni". Közölte azt is, hogy Magyarországon egy pedagógusra átlagosan 15 tanuló jut, míg az OECD országokban átlagosan 14,6.

Nahalka István oktatáskutató azt mondta, az ismertetett adatok "inkább alulról való becsléseket jelentenek", a mostani 2023/24-es tanévben várhatóan a létszámproblémák csak nőnek.

Szavai szerint

a telephelyek felében "valaki hiányzik a pedagógusok közül".

Kérdésekre válaszolva Totyik Tamás elmondta, az előzetes visszajelzések alapján szeptemberben körülbelül ezer pedagógus távozhat az oktatásból.

A kutatást közzéteszik, szeretnék az adataikat összevetni a kormányéval, és nyitottak a párbeszédre.

A tüntetésekre vonatkozó kérdések kapcsán Totyik Tamás azt mondta: szerveznek még demonstrációkat, a kormányra nyomást kell gyakorolni, mert az általa vezetett szakszervezet szerint az oktatáspolitika "téves úton alapszik a bér, a pedagógushiány és a tantervi szabályozás következtében".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter szombaton reggel 9 órai kezdettel rendkívüli sajtótájékoztatót tart, mint a Facebookon fogalmazott, „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról.” Bemutatta a jegyzőkönyveket: a 2024. augusztus 21-i kormányülésen az Orbán-kormány először írta le a vitnyédi migránstábor szükségességét. Itt a 2024-es magyar kormányülés hivatalos jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges kiélezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×