Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) országos pedagógusdemonstrációja Budapesten, a Kossuth téren 2019. november 30-án.
Nyitókép: Mónus Márton

Megtartották a szeptember 15-ei demonstráció "főpróbáját"

Országos tanévnyitó címmel tartottak demonstrációt civilek és szakszervezetek pénteken Budapesten, a Kossuth Lajos téren, hogy ezzel készüljenek fel a szeptember 15-i, demokrácia napi tüntetésükre.

Az Országos Közös Akarat (OKA) elnevezésű szerveződés első eseményeként meghirdetett demonstráción - amelynek főszervezője az Egységes Diákfront (EDF), a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - a felszólalók arról beszéltek, hogy az oktatásban egyre súlyosbodnak a problémák, ezért meg kell változtatni az oktatáspolitikát, amihez a civilek és szakszervezetek összefogására van szükség.

Az EDF képviselője kijelentette: új, esélyteremtő tantervre van szükség, amely azt jelenti, hogy "nem hagyunk több ezer diákot hátra". Továbbá követelte, hogy hagyják békén a tanáraikat, ne a központból mondják meg, hogyan tanítsanak.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arról beszélt, a civil egyesületeknek és szakszervezeteknek erősíteniük kell egymást közös céljaik elérésében. Céljaik között sorolta a kollektív jogokat és a "valódi sztrájktörvényt".

Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az oktatás érintő egyik fő problémaként a tanárhiányt jelölte meg, és azonnali lépéseket sürgetett a probléma megoldására.

A demonstráción ismertették az OKA lényegét, miszerint az egy szolidaritási platform, amelynek csatlakozó szervezetei kiállnak egymásért. Cél a kommunikáció, illetve a rendezvények egységesítése és koordinálása.

Az OKA azonnali 50 százalékos béremelést követel a pedagógusoknak, új, esélyteremtő alaptantervet, valamint azt, hogy legyen a sztrájk alapjog és "le a bosszútörvénnyel".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×