India a Hold déli pólusán, 8 centiméteres mélységben mínusz 10, a talaj felszínén plusz 60 Celsius-fokot mért, tehát nagyon éles a hőmérsékleti profil, ami azt jelenti, van esélye a jeges rétegek fennállásának, akár néhány centi-, esetleg néhány méter mélyen a felszín alatt – fogalmazott Kiss László csillagász az InfoRádiónak.
Chandrayaan-3 Mission:
— ISRO (@isro) August 31, 2023
The rover was rotated in search of a safe route. The rotation was captured by a Lander Imager Camera.
It feels as though a child is playfully frolicking in the yards of Chandamama, while the mother watches affectionately.
Isn't it?? pic.twitter.com/w5FwFZzDMp
„Ez mindenképpen jó jel abból a szempontból, ha akarunk majd egyszer egy holdbázist építeni, és ki akarjuk aknázni a víz-jég lerakatokat; ha vannak, pontosabban ahol vannak” – tette hozzá a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, kiemelve: a holdfelszín hőszigetelő képessége fontos paraméter lesz, hogy hol keressük, esetleg hol tároljuk a vizet.
„Csomó érdekes dolog csak a helyszínen derül, amiben az indiaiak nagy lépést tettek előre.”
India szombaton egy szondát indít útnak a Nap felé. Az Aditya L1 napszonda különböző hullámhosszokon fog felvételeket készíteni az égitestről, illetve a napkorona olyan belső tartományát is vizsgálni fogja, amit a korábban, vagy jelenleg is működő egyéb naptávcsövek nem látnak az űrből – magyarázta a csillagász.
„Például azt fogja vizsgálni, hogy a Nap által kipöfékelt töltött részecskefelhők hogyan gyorsulnak, amikor elhagyják a Nap felszínét.”
Kiss László megfogalmazása szerint a Aditya L1 egy jó nagy, 240 kilós műhold, amiből egy 6 méter hosszú mágneses részecskedetektor-kar is kinyúlik. „Úgy fog kinézni, mint egy furcsak szitakötő.” A főigazgató szerint az indiai napszonda négy hónap múlva fogja elérni a végső pályáját, vagyis az év hátralévő részében érdemes lesz figyelni az egyre sikeresebb indiai űrkutatás híreit.
