Évtizedek óta az első számú baleseti ok Magyarországon (az Európai Unióban is) a gyorshajtás. Száz esetből általában 30 körül van azoknak az eseteknek a száma, amelyekben baleseti fő okként a gyorshajtást jelölték meg a statisztikákban. Tavaly a gyorshajtásra visszavezethető sérüléses balesetek aránya 28 százalék volt – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A rendőrség az idén tett róla, hogy a notórius szabályszegők érezzék, egyre kevésbé lehet következmények nélkül megúszni: 2023 első félévében 40 százalékkal több gyorshajtót buktatott le, mint az elmúlt év azonos időszakában, szám szerint 2234-et. Ez azt jelenti, hogy kétpercenként három gyorshajtó akadt fenn a rendőrség fix telepítésű és mobil sebességmérőin.

A gyorshajtókra valamivel több mint 11,3 milliárd forint szabálysértési és közigazgatási bírságot szabtak ki.

A rendőrség májusban vett át 40 vadonatúj, nálunk eddig nem használt sebességmérőt. Ezeket csak júniusban állították rendszerbe, így várhatóan csak a második félévben fejtik ki hatásukat. A mind korszerűbb és gyorsabb készülékekkel fix helyekről és mozgó gépkocsikból, sőt már drónokról is végezhető sebességmérésekkel azonban nemcsak a szabályszegők kiszűrése a cél. Bárki megtapasztalhatja a forgalomban, hogy a VÉDA-kapuk előtt mindenki lassít. A helyismerettel rendelkezők ott is, ahol a rendőrség „rendszeresen szokott mérni”. Máshol azonban a közlekedők nem kis hányada nem tartja be a sebességkorlátozásokat.

Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint az unió polgárainak 40-45 százaléka több-kevesebb rendszerességgel gyorsabban hajt a megengedettnél, közülük minden ötödik-hatodik 10 százalékot meghaladó mértékben is túllépi az előírt maximális sebességet. A tapasztalatok azt mutatják, a gyakori mérések és az abszolút gyorshajtás szigorú szankcionálása, az átlagsebességre is hatással van, csökkenti azt. Ahol gyakoriak a mérések, akkor is jogkövetőbbek a közlekedők, amikor nem akciózik a rendőrség az utakon.