A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői öt kérdésben kezdeményeztek népszavazást, ám mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Később a Kúriához fordultak, amely két kérdést hitelesített.

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?"

Ezekről most külön-külön döntött az Alkotmánybíróság - írja a 24.hu.

Az NVB szerint a kérdéseknél az egyértelműség követelménye nem érvényesült. Nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak ugyan, mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, így a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit.

A Kúria végzéseiben elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti (elsődleges jelentés elve).

Az Alkotmánybíróság viszont azt állapította meg, hogy a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, kitágította az értelmezési kereteket, a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi-, és idődimenzióját, ezért a támadott kúriai végzéseket megsemmisítette.