Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Csúcskategóriájú, mesterséges intelligenciával felszerelt MR-készülék működését mutatják be a berendezés átadásán a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 2019. június 19-én. A Siemens MAGNETOM Aera MR-berendezésnél a legmodernebb technika felgyorsítja az adatgyűjtést, emiatt a mérések és az egész vizsgálati idő rövidül, továbbá lehetővé válik olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is, akiknél erre eddig nem volt lehetőség.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Állami kézbe kerülhetnek a CT- és az MR-vizsgálatok

A jövő évi költségvetési törvénybe kerültek be az egészségügyet érintő jelentős módosítások.

A nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, vagyis az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat – írja a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosítások alapján a Népszava.

Jövő év novembertől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet, jövő november végéig megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást, vagy a kórházakban közreműködőként biztosítják a betegek ellátását. Az érintett szolgáltatók a megszüntetett szerződésekért kártalanításban részesülnek. A jogszabály szerint az ellátásból távozó szolgáltatók felajánlhatják gépeiket megvételre az államnak.

A törvénymódosításban szerepel az is, hogy a jövő év második feléig a társasági formában működő szakrendelőknek át kell alakulniuk költségvetési intézménnyé, ellenkező esetben megszűnik a közfinanszírozásuk.

Ezenkívül az állam közbeszerzési eljárás keretében megpályáztatja a 107 kórházi patika működtetését. Az indoklás szerint a jogalkotó célja az egységes színvonalú szolgáltatás biztosítása, valamint a nagy értékű, személyre szabott gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósítása.

A jövő évi költségvetési törvényben írják elő azt is, hogy a már terápiás dózisú hatóanyagot tartalmazó étrendkiegészítők és vitaminok csak a patikákban lesznek elérhetők.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×