Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.83
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A magyar-szerb határszakaszon lévő ideiglenes biztonsági határzár Röszke közelében 2023. június 6-án. Befejeződött a déli határzár megerősítése és kibővítése.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Magyarország ellen döntött az EU bírósága

Az uniós bíróság szerint nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni.

Magyarország nem teljesítette az uniós jogból adódó kötelességeit azáltal, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely unión kívüli országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtani - közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ügy előzménye, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörését követően, Magyarország új törvényt fogadott el, amely szerint területén tartózkodó vagy a határához érkező és ott nemzetközi védelmet kérő nem uniós állampolgárok előzetes eljárásra kötelesek. A szabályozás megköveteli, hogy a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségre menjenek nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtására.

Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy e rendelkezések elfogadásával Magyarország nem teljesítette az uniós jog, különösen pedig a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit. Ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé.

Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy

a magyar szabályozás megfosztja az érintett unión kívüli országok állampolgárait a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától.

Az előírt korlátozás nem igazolható azon indokkal, hogy a szabályozás bevezetése a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelem részét képezi.

Noha a tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére irányuló szabályokat írhatnak elő, azoknak alkalmasnak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok e célhoz képest - jegyezték meg.

Az uniós bíróság ezek ismeretében megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a területén vagy a határain tartózkodó unión kívüli országok állampolgárai számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy egy nem uniós országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint a Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×