Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 3-án. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b), Kövér László házelnök (b2) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Önkormányzatok pénze - gigantikus összegeken vitázik kormány és ellenzék

A kormány szerint az állam még a szolidaritási adóval együtt is olyan forrásokat biztosít az önkormányzatoknak, hogy azok 2024-ben is nyugodtan és stabilan működhetnek majd. Az ellenzék viszont úgy látja, hogy a jövő évi költségvetés kifosztja a településeket.

A DK-s Oláh Lajos több forrás sürgetett a fővárosi és a kerületi önkormányzatok beruházásaira. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Önkormányzat keresetet nyújtott be a bíróságon a rá kiszabott 58 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás ellen, mert Budapest nem tartja jogszerűnek, hogy többet kell befizetnie az államkasszába, mint amennyit feladatai ellátására kap. Eközben a 38 nappali tagozatos hallgatóval rendelkező Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának 75,5 milliárd forintot ad az állam - sérelmezte az Országgyűlés DK-s alelnöke.

"Ebből is látszik, hogy az egész költségvetés, a Fidesz működési mechanizmusa nem más, mint egy színjáték; az a baj, hogy a szereplői az ország és a díszlet pedig az orbáni infláció, amely minden szereplőt sújt."

Magyarországon az önkormányzatok élnek és virulnak, az állam biztosítja számukra a forrásokat, amelyekből nyugodtan és stabilan tudnak működni - jelentette ki Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

"Ha megnézzük mondjuk az elmúlt éveket, hogy helyi iparűzési adóból mennyi folyt be az önkormányzati szektorba, akkor például azt látjuk, hogy

  • 2020-ban 703 milliárd forint folyt be csak iparűzési adóból,
  • aztán ez 2021-ben 754 milliárd volt,
  • aztán 2022-ben ez 890 milliárd forint, amihez még hozzájön nagyságrendileg az a 70 milliárd, ami akkor illette meg az önkormányzatokat - és erről a kormány külön döntést hozott -, amikor azt kértük az önkormányzatoktól, hogy 1 százalékot szedjenek be, a többi maradhasson a kis- és közepes vállalkozásokban, de ezt a kormány odaadta az önkormányzatoknak, és
  • a várakozásunk az idei évre az azt jelenti, hogy 1149 milliárd forint lesz az az iparűzési adó, ami az idei évben befolyhat az önkormányzatokhoz, és
  • a 2024-es költségvetési tervezetben azzal számol a kormány, hogy ez az 1149 milliárdos helyi iparűzési adó tovább fog növekedni, 1337 milliárd forintos összegre fog növekedni."

Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára igazságosnak nevezte az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását, mert az szerinte arról szól, hogy a jobb helyzetben lévő települések hozzájárulnak a rosszabb helyzetben lévők költségeihez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×