eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A Terrorelhárítási Központ (TEK) koszorúja, virágok és mécsesek a Hableány sétahajó kiemelésének negyedik évfordulóján Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél, a katasztrófa áldozatainak emlékművénél 2023. június 11-én. Hajdu János, a TEK főigazgatója az itt tartott megemlékezésen elmondta, hogy emléksarkot alakítanak ki a TEK területén a Hableány-hajókatasztrófa emlékére.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Fa hajtott ki a Hableányból

Emléksarkot alakítanak ki a Terrorelhárítási Központ területén a Hableány-hajókatasztrófa emlékére - mondta Hajdu János, a TEK főigazgatója a hajó kiemelésének negyedik évfordulóján, a Margit-híd pesti hídfőjénél tartott megemlékezésen.

A tragédia helyszíne közelében felállított emlékműnél immár harmadik alkalommal tartottak koszorúzást a TEK vezetői. Hajdu János mellett ott volt - mások mellett - Kovács András rendőr ezredes, főigazgató-helyettes, Szabó Zoltán rendőr dandártábornok, főigazgató-helyettes, Horváth András rendőr ezredes, főigazgató-helyettes és Terjék Gábor rendőr ezredes, hivatalvezető is.

A főigazgató a megemlékezésen beszámolt arról, hogy a hajó vizsgálati eljárása véget ért, megkezdődött a bontása, így kaptak néhány alkatrészt, ezeket fogják elhelyezni a TEK területén berendezett emléksarokban, a hajó szimbólumaként.

Budapest, 2023. június 5.
Koszorúk a Hableány-hajószerencsétlenség áldozatainak emlékművénél a Margit híd pesti hídfőjénél 2023. június 5-én. A megemlékezésen Kim Dzsin Phjo, a Koreai Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke vett részt.
MTI/Kovács Attila
Budapest, 2023. június 5. Koszorúk a Hableány-hajószerencsétlenség áldozatainak emlékművénél a Margit híd pesti hídfőjénél 2023. június 5-én. A megemlékezésen Kim Dzsin Phjo, a Koreai Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke vett részt. MTI/Kovács Attila

"Nagyon erős akarat volt arra, hogy létrehozzunk ott egy ilyen emlékhelyet, nem csak az itt jelen lévő vezetők számára fontos, hanem mindazoknak, akik az állományból részt vettek a mentésben" - hangsúlyozta Hajdu János.

Elmondta, hogy

az eljárás során egy fa hajtott ki a hajótestből, ezt a fát is megkapták, és nemrég el is ültették azt a TEK területén, "ott fog tovább növekedni".

Terveik szerint ezentúl mindkét helyszínen megemlékeznek majd a tragédiáról.

A Hableány sétahajó 2019. május 29-én este néhány másodperc alatt süllyedt el a Duna belvárosi szakaszán, a Parlament és a Margit-híd között, miután a Viking Sigyn szállodahajó nekiütközött és felborította. A sétahajón utazó 33 dél-koreai turistából hetet sikerült kimenteni, a kétfős magyar személyzet is életét vesztette. Egy dél-koreai utast eltűntként tartanak nyilván.

Budapest, 2023. június 11.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) koszorúja a Hableány sétahajó kiemelésének negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél, a katasztrófa áldozatainak emlékművénél 2023. június 11-én. Hajdu János, a TEK főigazgatója megemlékezésen tartott beszédében elmondta, hogy emléksarkot alakítanak ki a TEK területén a Hableány-hajókatasztrófa emlékére. 
MTI/Lakatos Péter
Budapest, 2023. június 11. A Terrorelhárítási Központ (TEK) koszorúja a Hableány sétahajó kiemelésének negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen Budapesten, a Margit híd pesti hídfőjénél, a katasztrófa áldozatainak emlékművénél 2023. június 11-én. Hajdu János, a TEK főigazgatója megemlékezésen tartott beszédében elmondta, hogy emléksarkot alakítanak ki a TEK területén a Hableány-hajókatasztrófa emlékére. MTI/Lakatos Péter

A roncsokat hajódaruval hozták felszínre, a munkát a TEK koordinálta, a kiemelés hét órán át tartott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×