eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
Nyitókép: Unsplash.com

Újabb javaslatok jöttek a kútamnesztia ügyében

Megkezdte az Országgyűlés a kútamnesztiáról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitáját. Az előterjesztést az ellenzék is támogatja, mert az egy nagyon régi problémára nyújt megoldást. A helyzet bonyolultságát jól értékelteti, hogy az állam most még azt sem tudja, hogy 15 ezer vagy 150 ezer kút van Magyarországon, ezeket ugyanis az elmúlt fél évszázadban a többség engedély, sőt bejelentés nélkül fúratta ki.

A törvénymódosítás értelmében nem kell engedély az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő, évi 500 köbméternél kevesebb vizet szolgáltató háztartási kutak üzemeltetéséhez – mondta előterjesztői expozéjában a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A bejelentési kötelezettség azonban megmarad, hangsúlyozta Rétvári Bence.

A törvénymódosítással a kormány szándéka az, hogy a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését elősegítse. A törvényjavaslat szerinti háztartási kutak használata a zöld vegetáció fenntartása és a kiskerti növénytermesztés mellett mérsékli a vezetékes víz felhasználását, ami hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához – mondta a politikus.

A fideszes Font Sándor nagy előrelépésnek tartja, hogy végre definiálták a háztartási vízigény fogalmát. A hatóságok augusztus végéig megalkotják a vízkészletvédelmi országtérképet, a soron következő népszámlálások alkalmával pedig az ásott és fúrt kutakra is rákérdeznek majd.

A KDNP-s Juhász Hajnalka értékelte, hogy a módosítás megszünteti a kutakkal kapcsolatos, régóta fennálló bizonytalanságokat.

A DK-s Arató Gergely jelezte, hogy frakciója támogatja az új szabályozást, de

szükségesnek tartanák egy nemzeti vízgazdálkodási terv létrehozását is.

A jobbikos Bencze János szerint Magyarországon vannak olyan területek, ahol az 50 méteres határ problémát okozhat.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid a téma apropóján a nagy vízigényű akkumulátorgyárak ellen érvelt.

A Párbeszéd nevében felszólaló Szabó Rebeka azt kérte, hogy

készüljön egy formanyomtatvány a kutak bejelentéséhez.

Rétvári Bence államtitkár zárszavában közölte, hogy az országnak körülbelül az egynyolcada tartozik vízvédelmi szempontból fokozottan védett övezetbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 29. 20:10
×
×
×
×