eur:
395.32
usd:
368.31
bux:
71549.94
2024. július 2. kedd Ottó
Nyitókép: Forrás: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete

Fake news - mondta a tárgyalás után a pedagógus-szakszervezet

Újabb tárgyalást tartottak a köznevelési államtitkárságon a státusztörvénnyel kapcsolatban.

Ismét egyeztetés volt a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságán a pedagógusok státusztörvény-tervezetről. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a megbeszélés után egy Facebookon megosztott videóban foglalta össze a legfrissebb fejleményeket.

Gosztonyi Gábor kiemelte, hogy nem sok eredményről tud beszámolni. Mint mondta, meglepte őket, hogy a kormány nem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csupán a nyolcvan óra eseti helyettesítés hatvan órára csökkentésére mentek bele. Váratlanul érte őket, hogy beszámolójuk szerint nem igaz az, amit Rétvári Bence parlamenti államtitkár szombaton a Facebookon megosztott, vagyis, hogy a heti 22 óra fölötti órákért többletbér jár.

Posztja alatt kommentben azt a magyarázatot fűzte a poszthoz az államtitkár, hogy nagyon régi és indokolt elvárás, hogy a pedagógusbérben fontos tényező legyen az óraszám, vagyis ne ugyanannyit keressen az, aki heti 22 órát tart, mint aki 26-ot. „Az új pedagógus életpályatörvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább” – áll Rétvári Bence említett szombati megjegyzésében.

Erre mondja azt Gosztonyi Gábor, hogy

„finoman fogalmazva fake news, államtitkár úr óriásit hazudott”.

Úgy látja, ennek is csak az a célja, hogy az oktatásban dolgozók ellen hangolják a közvéleményt.

Nagy Erzsébet arról beszélt, hogy a törvénytervezet egybeszerkesztett változatát sem kapták meg, csak szóbeli közlések, értesülések állnak a rendelkezésükre, így nem látják, mi változott a korábbi elképzelésekhez képest.

Március 31. lett volna az első szupermérföldkő, addig kellett volna benyújtani a költségvetési törvény módosítását, hogy megkaphassa Magyarország azt az uniós pénzt, amitől a pedagógusok béremelését függővé tette a kormány – mondta a PDSZ ügyvivője.

Felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy

ha rendkívüli lemondást terveznek a státusztörvény miatt, akkor annak életbelépése előtt érvényesítsék a túlmunkák miatti fizetési igényüket.

Szerintük a státusztörvény nélkül is meg lehetne felelni az uniós várakozásoknak, közölték is az államtitkársággal, hogy hogyan. Ő is azt mondta, hogy Rétvári Bence „hablatyol összevissza”. Sérelmezte, hogy olyan emberekkel tárgyalhatnak csak, akiknek semmire nincs felhatalmazásuk.

Fontosnak tartja Nagy Erzsébet, hogy kitartsanak, küzdjenek a státusztörvény ellen, mert még a gyengített formájában is elfogadhatatlannak tartja.

Gosztonyi Gábor azt mondta, nagyon nagy valószínűség szerint nem június 1-jén fog hatályba lépni a státusztörvény.

Kedden 18 órától Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 2. 11:39
×
×
×
×