Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Résztvevők a pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen tartott budapesti tüntetésen 2023. április 24-én.MTI/Koszticsák Szilárd
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Engedett a Belügyminisztérium: mégsem ellenőrzik olyan szigorúan a tanárokat

Így sem történt lényegi változtatás a pedagógusi státusztörvényről szóló tárgyalásokon.

Kisebb en­gedményeket tett az új pedagógus-jogállási törvény tervezetében leírtakkal kapcsolatban a kormányzat, ám az érdekképviseletek szerint lényegi elmozdulás továbbra sincs, ezért a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt a jelenlegi formában sem tudja elfogadni – írja a nepszava.hu.

A PSZ és a PDSZ képviselői kedden egyeztettek Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, egy nappal az után, hogy rendőrök könnygázt használtak a diák és tanár tüntetőkkel szemben a Karmelita kolostornál.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője elmondása szerint

a köznevelési államtitkár úgy véli, a Karmelitánál politikai indíttatású akció történt

– néhány diák ellenzéki képviselőkkel együtt kezdett kordonbontásba –, ezért arról nincs hivatalos véleménye.

Az új jogállási törvény bevezetésével egyebek mellett megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti státusza. Nagy Erzsébet azt mondta, ez a PDSZ számára továbbra is elfogadhatatlan.

Az egyik vitás pont a pedagógusok "átvezénylésének" kérdése. A tervezetben ugyanis az szerepel, hogy a munkáltatók, például a tankerületi központok, bármikor, tetszőlegesen megváltoztathatják a munkavégzés helyét, vagyis átirányíthatnak egy pedagógust egy másik intézménybe dolgozni. Erre most csak közös megegyezéssel van lehetőség, amit megszüntetnének. A PDSZ ügyvivője azt mondta, ezen annyit változtatna a kormány, hogy előírnák:

amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne "átvezényelhető".

Kivették a tervezetből azt is, hogy a pedagógusok otthoni számítógépeit, elektronikai eszközeit is ellenőrizhetik; ez már csak a munkáltató által biztosított eszközökre vonatkozik – erről Totyik Tamás, a PSZ alelnöke beszélt a lapnak. Kikerülhet az is, hogy tanársztrájk esetén másik intézménybe küldjék a diá­kokat, továbbá elvetették azt is, hogy pályáztatás nélkül lehessen igazgatókat kinevezni az intézmények élére.

Nem változtatnának ugyanakkor például a tanárok kötelező óraszámain (ettől még a heti munkaidőt jelentősen növelhetik), és azt sem garantálnák törvényben, hogy egyeztetni kelljen a szakszervezetekkel, amíg a tagságuk nem fedi le a pedagógusok legalább tíz százalékát. Vagyis az ilyen érdekképviseleteket a jövőben kihagyhatják az egyeztetésekből. A tárgyalások ezzel nem értek véget, jövő kedden újabb fordulót tartanak.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×