Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) keretében zajló Pajta Program eseménysorozatról tartott sajtótájékoztatón Veszprémben 2023. március 30-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Uniós pénzek: Navracsics Tibor elmondta, miért nem csúszik ki a kormány a határidőből

Az idén egészen biztos, de én abban bízom, hogy az év első felében az első uniós források megérkeznek – mondta az InfoRádióban a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál, a miniszter szerint nem a csúszás a megfelelő kifejezés.

Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor más szót használna csúszás helyett, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá. Ezzel szemben az Európai Bizottság jelezte, hogy a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében egy-két nappal később fogadjuk el azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a bizottság fontosnak tart – mondta a miniszter.

„Az Országgyűlés pár nappal később fogja elfogadni ezt a törvénycsomagot és nem a március 31-i határidővel, de ez az Európai Bizottság tudtával, sőt aktív támogatásával történt” – nyilatkozott Navracsics Tibor.

Az igazságszolgáltatás függetlensége témakörében van egy-két olyan apróbb részlet, amely további egyeztetést kívánt, most már ezek az egyeztetések is a vége felé járnak és nem csak az Európai Bizottsággal, hanem az itthoni szereplőkkel is – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy

a konzultáció maga az, ami éppen azért, hogy alaposabb és szélesebb körű legyen, több időt igényel.

Egyeztettek az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal és a Kúriával is.

„Törvényszövegről folynak a tárgyalások, ebből adódóan ezek konkrét megoldások, konkrét szövegjavaslatok, ezért is tart tovább. Az Európai Bizottság konkrétan jelezte azt is, hogy mit tart aggályosnak az igazságszolgáltatási rendszer jelenlegi működésében és hatáskörmegosztásában, így a megoldások is konkrétok” – mondta Navracsics Tibor, de

azt nem akarta elárulni, mik ezek a konkrétumok

mondván, most szövegezik a törvényt.

„Jól! – felelte arra kérdésre, hogy állnak általában a tárgyalások az uniós pénzekről. – Időarányosan tartjuk a menetrendet, tavaly év végéig aláírtuk mindazokat a megállapodásokat és elfogadtattuk az operatív programjainkat, amelyek összességében lehetővé teszik, hogy ne veszítsünk uniós forrásokat. Most is jól haladunk a tárgyalásokkal, ennek következtében

az idén egészen biztos, én abban bízom, hogy az év első felében az első uniós források megérkeznek.

Időközben felmerültek váratlan akadályok az Erasmus programokkal kapcsolatban, remélem, ezt is sikerül az elkövetkező hónapokban tisztázni. Az csak a jövőre vonatkozik ugyan, de ahhoz, hogy jövőre a második félévtől zökkenőmentes legyen a finanszírozás, a diákok utazhassanak külföldre, nyárig meg kell állapodnunk. Én biztos vagyok benne, hogy ez sikerül is.”

Három – ellenzéki vezetésű – város (Miskolc, Pécs és Budapest) már uniós forráshoz juthat, mert bekerült az Európai Bizottság száz európai klímasemleges és okosvárost tartalmazó programjába. Ezek nagyságrendjéről azt mondta a miniszter, hogy több millió forintról van szó, a teljesítés függvényében érkezik a pénz a következő években. Navracsics Tibor szerint az, hogy ezek a közvetlen források nem a magyar kormány közvetítésével, de a magyar kormány szakértőinek segítségével váltak elérhetővé, arra példa, hogy az együttműködés politikai színezettől függetlenül zökkenőmentes lehet.

„Miskolc, Pécs, Budapest még tavaly keresett meg minket azzal, hogy nyújtsunk partnerséget, segítséget ahhoz, hogy eredményesek legyenek ezen a pályázaton, úgyhogy

számunkra is nagy örömhír, hogy sikeresek és hozzá fognak férni ezekhez az uniós forrásokhoz”

– mondta.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy vannak még közvetlenül elérhető források, erre az önkormányzatok saját maguk és konzorciumi partnerként is pályázhatnak. Az egyik kapcsolódó állami háttérintézményt, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodát most aktívabb üzemmódba is kapcsolták, hogy létrehozzanak az önkormányzatokkal együtt olyan nemzetközi konzorciumokat, amelyek sikerrel pályázhatnak közvetlen uniós forrásokra.

Navracsics Tibor elmondta: bővítenék az uniós források skáláját, és a hagyományos, a kormányon keresztül jövő uniós források mellett nagyobb szerepet szeretnének a jövőben szánni az önkormányzatoknak, cégeknek elérhető közvetlen uniós forrásoknak is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×