Az Egyesült Államok elnöke kifejtette, hogy a világtörténelem válaszút előtt áll, a ma meghozott döntések pedig évtizedekre befolyást gyakorolnak a világ folyamatainak irányára. Megerősítette, hogy országa a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.

Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.

Az elnök arról is beszámolt, hogy új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd.

Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.

A magyar kormány nem kapott meghívót

Közben a 444.hu arról számolt be, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet néhány újságíróval találkozott, és ott szóba került az éppen Washingtonban zajló Demokrácia Csúcs, ahová a magyar kormányt nem hívták meg.

A külügyminisztérium a meghívás elmaradását annak tulajdonította, hogy a magyar kormány Donald Trump barátja, a tárca erről szóló közleményében így fogalmazott: „Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet.”

Pressman szerint ez félreértés,

a meghívás elmaradása nem függ össze a korábbi vagy a mostani elnökhöz fűződő barátsággal,

hanem sokkal inkább azzal, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt. Egy példát is említett, ami alapján megkérdőjelezhető a magyar kormány elköteleződése a demokratikus értékek mellett: „A magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a

különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak

Magyarországon, és ezalatt a kormány rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével.”

A híroldal emlékeztet, hogy 2016 márciusa óta folyamatosan érvényben van a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, de ez alapján csak korlátozottan lehetett rendeletekkel kormányozni. Aztán 2020-ban jött a járvány miatti veszélyhelyzet, ami nagyban kibővítette a rendeleti kormányzás lehetőségét. Ez azóta már nincs hatályban, de jött helyette a háborús- és a hozzá kapcsolódó energetikai veszélyhelyzet, amelyek továbbra is tág teret hagynak a rendeleti törvényhozásnak. Igaz, bő kétharmados többségével az Országgyűlésben sem kell(ene) nagy ellenállással számolnia a kormányoldalnak.