eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Tájékoztató a diákoknak a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában 2022. május 4-én.
Nyitókép: Vasvári Tamás

Totyik Tamás: csak veszítenének a pedagógusok, ha megszüntetnék a közalkalmazotti jogviszonyukat

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint úgy tűnik, mintha a kormány ezzel a jogszabállyal állna bosszút a tiltakozóakció akciókért. Ugyanakkor előrelépésnek tartja, hogy egyáltalán megkapták a jogszabály-tervezetet.

"Hasonló folyamat történik, mint az orvosoknál, amikor tavalyelőtt decemberben a járvány kellős közepén béremelést adott nekik a kormány az uniós forrásokból, és a státuszukat is rendezték. Tulajdonképpen teljesen kiürítette ezzel a kormány a közalkalmazotti törvényt, és új jogállás hozott létre az oktatásban dolgozóknak" – mondta el az InfoRádiónak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Azzal, hogy a kormány megvalósítja a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetését, "nagyon sokat veszítünk", hiszen így megszűnik a felmentési időre vonatkozó közalkalmazotti törvénybe nyújtott kedvezmény.

Heti 48 órás, napi tizenkét órás munkaidő rendelhető el a pedagógusoknak.

Visszahozták a fegyelmit, és elvették a pedagógusoktól a pedagógiai programok szervezeti és működési szabályzatába való beleszólását. "Úgy tűnik számunkra, mintha a kormány most állna bosszút a tiltakozóakció akciókért" – vélekedett Totyik Tamás.

A Pedagógusok Szakszervezete megkapta a jogszabályt, "tehát ez egy előrelépés az eddigi állapothoz képest", és ebből az is látszik, hogy hosszabb egyeztetési folyamatra készül a kormány. A terveik szerint május végén, június elején kerül a törvényhozók elé. Totyik Tamás megjegyezte: az Európai Bizottság is tudtára adta a kormánynak, hogy ha ez a folyamat nem történik meg az érdekvédelmi szervezetekkel, akkor nem fogja megkapni az uniós forrásokat.

A Belügyminisztérium csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről szóló jogszabálytervezeteket. Totyik Tamás úgy véli, a mostani javaslat komoly elmozdulás, viszont a pedagógustársadalom elveszti a stabilitását. Korábban ugyanis kiszámítható volt az életpályájuk, és tudták mennyi idő után mekkora jövedelem illeti meg őket.

A státustörvény és a költségvetési törvény módosítása következtében ezt elveszítik. Az egyéni béralku lehetőségét sem teszi lehetővé, hanem az intézményvezető bizonyos szempontok alapján fogja eldönteni, milyen bérek illetik meg.

Pozitív a költségvetési törvény módosításában, hogy azok az intézmények, amelyek nem veszik ki a szerepüket a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók fejlesztéséből, azok alacsonyabb normatív támogatást fognak kapni. "Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez szektorsemlegesen, vagy csak az állami oktatási intézményekre fog vonatkozni, mert ez a jogalkotó szándékából egyértelműen nem derül ki" – tette hozzá Totyik Tamás.


KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×