"Hasonló folyamat történik, mint az orvosoknál, amikor tavalyelőtt decemberben a járvány kellős közepén béremelést adott nekik a kormány az uniós forrásokból, és a státuszukat is rendezték. Tulajdonképpen teljesen kiürítette ezzel a kormány a közalkalmazotti törvényt, és új jogállás hozott létre az oktatásban dolgozóknak" – mondta el az InfoRádiónak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Azzal, hogy a kormány megvalósítja a közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetését, "nagyon sokat veszítünk", hiszen így megszűnik a felmentési időre vonatkozó közalkalmazotti törvénybe nyújtott kedvezmény.

Heti 48 órás, napi tizenkét órás munkaidő rendelhető el a pedagógusoknak.

Visszahozták a fegyelmit, és elvették a pedagógusoktól a pedagógiai programok szervezeti és működési szabályzatába való beleszólását. "Úgy tűnik számunkra, mintha a kormány most állna bosszút a tiltakozóakció akciókért" – vélekedett Totyik Tamás.

A Pedagógusok Szakszervezete megkapta a jogszabályt, "tehát ez egy előrelépés az eddigi állapothoz képest", és ebből az is látszik, hogy hosszabb egyeztetési folyamatra készül a kormány. A terveik szerint május végén, június elején kerül a törvényhozók elé. Totyik Tamás megjegyezte: az Európai Bizottság is tudtára adta a kormánynak, hogy ha ez a folyamat nem történik meg az érdekvédelmi szervezetekkel, akkor nem fogja megkapni az uniós forrásokat.

A Belügyminisztérium csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről szóló jogszabálytervezeteket. Totyik Tamás úgy véli, a mostani javaslat komoly elmozdulás, viszont a pedagógustársadalom elveszti a stabilitását. Korábban ugyanis kiszámítható volt az életpályájuk, és tudták mennyi idő után mekkora jövedelem illeti meg őket.

A státustörvény és a költségvetési törvény módosítása következtében ezt elveszítik. Az egyéni béralku lehetőségét sem teszi lehetővé, hanem az intézményvezető bizonyos szempontok alapján fogja eldönteni, milyen bérek illetik meg.

Pozitív a költségvetési törvény módosításában, hogy azok az intézmények, amelyek nem veszik ki a szerepüket a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók fejlesztéséből, azok alacsonyabb normatív támogatást fognak kapni. "Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez szektorsemlegesen, vagy csak az állami oktatási intézményekre fog vonatkozni, mert ez a jogalkotó szándékából egyértelműen nem derül ki" – tette hozzá Totyik Tamás.