Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója, Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója és Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője (b-j)  az új egészségügyi ügyeleti alapellátási rendszerrel és a bevezetett 1830-as hívószámmal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a központi mentőállomáson 2023. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Kétszer annyiszor rohantak a mentők Szabolcsban, mint Győr-Moson-Sopron vármegyében

Az első nap tapasztalatai alapján jól működik az új ügyeleti rendszer Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is - közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Az ügyeleti alapellátást Hajdú-Bihar vármegye után 2023. március 1-től Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is az új, egységes rendszer biztosítja a betegeknek.

Az első napon a két vármegye 21 telephelyén 16 óra és 22 óra között - vagyis a háziorvosi ügyeleti időszakban - 139 beteget láttak el, ami átlagosan helyenként és óránként 1 ellátást jelentett - közölte. Hozzátette: éjszaka (22 és 8 óra között) a sürgősségi ügyeletek 25 betegellátást végeztek, telephelyekre bontva átlagosan 2,77 eset volt a 10 óra alatt.

Győrfi Pál a részletes adatokat ismertetve arról is beszámolt, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében 51 ellátási esemény volt az első napon, ezek közül 7 beteget láttak el a 22 óra utáni időszakban. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 113 ellátási esemény volt - folytatta a szóvivő, megjegyezve: 16 és 22 óra között 95 beteget láttak el a vármegyében, 22 óra után pedig 18-at.

A tájékoztatás szerint Hajdú-Bihar vármegyében 57 ellátási esemény volt, amelyek közül 10 beteg ellátása történt az éjszakai idősávban.

A közleményben a szóvivő kitért arra is, hogy a három vármegyében több mint 470 telefonhívás érkezett a 1830-as ügyeleti számra az elmúlt 24 órában.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×