Napokon belül aláírhatja a megállapodásokat az uniós pénzekről a magyar kormány az Európai Bizottsággal - mondta az uniós források felhasználásért is felelős miniszter. Navracsics Tibor közölte: a tagállamok nagyköveteinek tegnapi javaslata a helyreállítási terv elfogadásáról utat nyitott a végső jóváhagyáshoz. Azt hangsúlyozta, hogy az uniónak tett vállalások teljesítésének utolsó állomása március vége, így a zárolt felzárkóztatási pénzeket még tavasszal teljesen feloldhatják. A zárolások összegét 7 és fél milliárd euróról 6 milliárd 300 millió euróra csökkentette az Állandó Képviselők Bizottsága. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a globális minimumadó semmilyen adóemelést nem jelent majd itthon, mert a hazai iparűzési adó is beleszámít.
A kormány bírálták az ellenzéki pártok a tegnapi brüsszeli döntés után, és azt hangsúlyozták, hogy a szóban forgó uniós pénzeknek még meg is kell érkezni. A Demokratikus Koalíció szerint megalázó vereség az Orbán-kormánynak, hogy a támogatások egy részét visszatartja az unió. A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc úgy értékelte, hogy túl későn és túl kevés forrás érkezik az unióból, és ezért Orbán Viktort tartja felelősnek. Az MSZP úgy véli, hogy a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el. A Jobbik szerint a magyar kormány meghátrált, mert elfogadta a globális minimumadó bevezetését és az Ukrajnának nyújtott uniós hitelfelvételt is. Az LMP közleményében azt írta: egy olyan „klasszikus európai uniós kompromisszum született, amivel a multinacionális nagyvállalatok és a globális nagytőke járt jól.
Január elsejétől 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak – jelentette be a Facebookon Orbán Viktor, miniszterelnök. Az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben is. Varga Mihály pénzügyminiszter szintén Facebook bejegyzésében bejelentette: a jövő évi nyugdíjkifizetések összege, a 13. havi nyugdíjjal együtt eléri a 6150 milliárd forintot.
Már az év elején megkaphatják a 21 százalékos béremelést a pedagógusok, ha januárban megérkezik az uniós pénz – ígérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely az uniós pénzekről tartott rendkívüli tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusok béremelésének keretét nem érinti a kohéziós források 55 százalékának zárolása.
Januártól megszűnik a fizetési moratórium, de az érintettek által fizetendő havi törlesztő összege nem emelkedhet. A gazdaságfejlesztési miniszter közölte: a kormány azért nem hosszabbítja meg a moratórium év végével lejáró hatályát, mert úgy értékeli, hogy a kamatstop már megfelelő védelmet ad a rászorulóknak.
A magyar háztartások Európa legkedvezőbb energiaköltségeivel kalkulálhattak novemberben - közölte az energiahivatal. A szervezet nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a magyar háztartások a múlt hónapban Belgrád után, a második legolcsóbb árat, kilowattóránként 9 eurocentet fizettek a villamos energiáért. A földgáz pedig Magyarországon volt a legolcsóbb novemberben: kilowattóránként 2,5 eurocentbe került.
Magyarország gázfüggőségének csökkentése az önkormányzati közművek átalakítása nélkül nem fog sikerülni - mondta a főpolgármester. Karácsony Gergely a Magyar Önkormányzatok Szövetségének értekezletén arra buzdította a kormányt, hogy hívja le a kedvezményes hitelkeretet is, amit szerinte teljes egészében Magyarország energiarendszerének átalakítására kellene fordítani.
Nincs megállapodás az uniós gázársapkáról, a kérdés jövő héten ismét napirendre fog kerülni. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az energiaügyi miniszterek ülése után azt mondta: Magyarországon kívül szinte minden tagállam tudja fogadni az ársapka bevezetését, annak részleteiről azonban egyelőre eltérnek az álláspontok. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány még mindig rossz ötletnek tartja a gázársapkát, azonban sikerült kivetetni két, - általa különösen veszélyesnek nevezett - elemet is az eredeti javaslatból.
Jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatást az Európai Unió Tanácsa. A soros uniós cseh elnökség közölte: a hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, az Oroszország által megsemmisített létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A kifizetéshez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét.
Csaknem egymilliárd eurónyi adományt ajánlottak fel Ukrajnának a résztvevők a párizsi nemzetközi konferencián. Az ukrán elnök a tanácskozás elején azt mondta: Ukrajnának legalább 800 millió euró gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban. A Párizsban felajánlott összeg csaknem felét az energiaszektorra fordíthatják.