A Závecz Research tavaszi közvélemény-kutatása szerint a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, a felnőtt népesség 46 százaléka állt a választás győztese mögött. Ez a támogatottság szeptemberre 37 százalékra fogyatkozott, a novemberi felmérésben pedig már csak 33 százalékon állt – ismertetve Závecz Tibor, hozzátéve: bár a kormányzópárt egymillió szavazót vesztett, 2,7 milliós táborával továbbra is nagy fölénnyel vezeti a pártok rangsorát.

Más a helyzet a biztos szavazók/pártválasztók esetében, ugyanis az eltávolodó szavazók affinitása a kormányzópárthoz nyilván már korábban is alacsonyabb volt – magyarázta az ügyvezető, aki szerint a maradókat, az úgymond kemény magot az egyre inkább eltökélt, illetve régi Fidesz-szavazók alkotják, akiknek a részvételi hajlandósága viszont magas. Vagyis a biztosan pártot választók körében a kormánypárt támogatottsága novemberben is nagyon magas, 50 százalék volt, tehát nem mutatkozik jelentős visszaesés.

Závecz Tibor egyetértett azzal, hogy a háború, az energia- és a gazdasági válság általánosságban olyan tényezők, amikből az ellenzéki oldal profitálhatna, de Magyarországon legfeljebb „araszolgatásról” lehet beszélni, a DK esetében mindenképp, ami a felméréseik alapján kimagaslik az ellenzéki pártok köréből, és 11 százalékos támogatottsággal bír a teljes népességen belül. A Mi Hazánk Mozgalom 6 százalékon, a Momentum, Jobbik és MSZP 4 százalékon, az LMP és a Kétfarkú Kutya Párt 3 százalékon, a Párbeszéd pedig 1 százalékon állt novemberben a Závecznél.

A szakember meglátása szerint az ellenzéki térfél ugyan nagyon szegmentált, de lényegében minden pártnak van olyan mérvű támogatottsága, ami a létét igazolja, ami az önfeladást negatívan befolyásolja. Magyarán a pártok – a számok láttán – joggal mondhatják, helyük van a politikai palettán, hiszen nagyon sok tízezer, akár több százezer hívet tudnak maguk mellé állítani.

Závecz Tibor szerint elemzői közhely, hogy ha rossz a közhangulat, akkor eljön a kormánnyal szembenállók időszaka. Magyarországon ugyanis az a helyzet, hogy a magyar ellenzék egy belső konfliktusokkal terhelt útkeresésben van, rengeteg személycsere volt megfigyelhető, vagyis el vannak foglalva magukkal, így hiába az elégedetlenség, az nem tudják összesíteni – magyarázta. Amin az sem segíti, hogy az ellenzéki térfél ennyire szegmentált.

A szakértő azt is kiemelte: hiába az elégedetlenség, van egy másik nagyon fontos politikai jelenség, hogy nagyon alacsony a politikai érdeklődés/aktivitás általában az országban. Különösen azon rétegek részéről, amelyek az ellenzék számára tartalékot jelenthetnének, hiszen nem a Fidesztől, hanem a párt nélküliek csoportjából tudnának nyilván újabb és újabb szavazókat rekrutálni. Utóbbiak lassan egyharmadát teszik ki a teljes magyar választóközönségnek, ráadásul 54 százalékuk azt vallja, egyáltalán nem figyel a politikai történésekre. Summa summárum, tízből nyolc párt nélküli embert nem érdekli a politika – tett hozzá Závecz Tibor.