Az újonnan létrejött Integritás Hatóságról, az orosz-ukrán háborúról és a pedagógusok fizetéséről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Az ülés elején megemlékeztek Lukáts Miklós (KDNP) elhunyt volt országgyűlési képviselőről.

LMP: tiltakozni kell a szociális törvény módosítása ellen

Kanász-Nagy Máté (LMP) kiemelte: hétfőn 18 órára mindenkit várnak a Kossuth térre, a Parlament elé, hogy tiltakozzanak a szociális törvény módosítása ellen. A kormánypártok ugyanis azt üzenik ebben a válságos helyzetben, hogy "segíts magadon, az állam nem segít" - fogalmazott.

Közölte: pedig most igazán kellene a segítség, és nem kevesebb, hanem több állami szerepvállalásra van szükség, mint eddig, mert az infláció nagy nehézségeket okoz. A magyar állam érzéketlen, nem akar gondoskodni, felelősséget vállalni, és felmerül a kérdés, hogy akkor mire fordítja az emberek által befizetett adót - mondta. Hozzátette: állami szociálpolitikára van szükség, amely gyorsan, hatékonyan segít megoldani a problémákat.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az elmúlt 12 évben azt az irányt követték, hogy az embereknek az adja a legnagyobb anyagi biztonságot, ha munkájuk van, ez a legbiztosabb védelem a szociális nehézségek ellen. A mélyszegénységben élők száma radikálisan csökkent az elmúlt időben, aminek oka, hogy többen tudnak dolgozni, és nőtt a minimálbér összege - közölte. Hozzáfűzte: mindehhez sok intézkedést kellett tenni.

Az államtitkár hangsúlyozta: az ellenzék mindig azt mondta, hogy nem munkahelyteremtésre, hanem segélyezésre lenne szükség, pedig nem segélyezéssel, a kormány munkahelyteremtést segítő lépéseivel sikerült csökkenteni a szegénységet.

Mi Hazánk: keményen kell fellépni a bűnözőkkel szemben

Toroczkai László (Mi Hazánk) kifejtette: az elmúlt napokban több erőszakos támadás történt az országban, olyan agresszív támadások, amelyeket semmi nem indokolt.

Közölte: a napokban az autópályán lövöldözés is volt, és az elkövetőkkel szemben enyhén léptek fel. Az a baj, hogy Magyarországon a bűnözők jogait helyezik előtérbe - vélekedett.

Azt kérte a kormánytól, hogy védje meg a tisztességes magyarokat és a bűnüldözőket.

Rétvári Bence úgy reagált, hogy a kormány 2010-ben szigorú büntetőpolitikát hirdetett és jogszabályokkal megteremtette a hatékony fellépés lehetőségét a bűnelkövetőkkel szemben. Az elmúlt években sikerült jelentősen visszaszorítani a bűncselekmények számát - mutatott rá.

Közölte: elismerés illeti a rendőröket, akik felléptek az embercsempészekkel szemben az autópályán, és a történtek is mutatják, mennyire fontos az illegális migráció elleni küzdelem.

Kiemelte: nem kritika, hanem elismerés illeti a rendőröket, ezt a kormány béremeléssel is kifejezi.

Párbeszéd: a klímaváltozás jelenti a valódi veszélyt

Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ugyan a háború szinte minden mást elhalványít, de a legfontosabb kérdés az, hogy a kormányok tudnak-e tenni valamit a klímakatasztrófa ellen, amely a valódi veszélyt jelenti. Ezért különösen felháborító, hogy a kormány szerint Magyarország klímabajnok, pedig ez nem így van - jelentette ki. Hozzátette: a kormány semmit nem tett az energiahatékonyság érdekében.

Úgy vélte, nagy a tét, és aki veszít, mindent elveszíthet. A kormány azonban nem tesz semmit, ezért a Párbeszéd továbbra is felhívja a figyelmet a hibákra és szakmai javaslatokat dolgoz ki - mondta.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta: Magyarország jelentős eredményeket ért el az elmúlt időben, a tények is ezt bizonyítják. A Párbeszéd folyamatosan ellenezi Paks-II megvalósítását, pedig annak köszönhetően jelentősen csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás - magyarázta.

Közölte: a szankciók egész Európát hozzák nehéz helyzetbe és energiaválságot okoznak. Magyarország azonban folyamatosan halad a klímavédelmi célok elérése felé - emelte ki. Hozzátette: a szankciók ügyében olyan megoldások kialakításán dolgoznak, amelyek Magyarország érdekeit szolgálják.

Jobbik: bizonyítsa be a kormány, hogy valóban korrupcióellenes az Integritás Hatóság

Brenner Koloman (Jobbik) azt tette szóvá, hogy arról szóltak az ígéretek, november 19-én elindul az Integritás Hatóság, de Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke zárt ajtókat talált szombaton, pedig egy nagyon érdekes korrupciós ügyről vitt volna dokumentumot.

Értékelése szerint a kormány vészesen veszélyezteti a magyar polgároknak járó uniós forrásokat. Kezdjék el a munkát, bizonyítsák be, hogy valóban korrupcióellenes ez a hatóság - javasolta.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, az Integritás Hatóság a kormánytól független szerv, ezért a kormányt számon kérni egy tőle független szerv működéséért meglehetősen abszurd.

Szerinte "jogi egyetemi alapozó tananyag", ha bármelyik határidő munkaszüneti napra esik, akkor az a következő munkanaptól érvényes, így munkatársak hétfőtől érhetők el a hatóság székhelyén.

Momentum: mondja ki a kormány, hogy Oroszország háborús bűnös állam

Gelencsér Ferenc (Momentum) pártja múlt heti kárpátaljai és kijevi látogatásáról számolt be, azt firtatva, mivel kényszeríti az orosz vezetés Orbán Viktort és a magyar kormányt, hogy ne utazzon Ukrajnába. Hozzátette: a Momentum volt az első magyar parlamenti delegáció Ukrajnában, és rendkívül kínos, hogy egy ellenzéki pártnak kell elvégezni a kormány feladatát.

Elmondta, elképesztő pusztítást láttak Kijev környékén, és épeszű ember csak azt kívánhatja, hogy ne eszkalálódjon a háború és minél hamarabb legyen vége. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP európai parlamenti frakciói megszavazták az összes szankciót. Rendkívül fontos, hogy a Fidesz szankciópárti - jegyezte meg.

Azt kezdeményezte, mondja ki a kormány, hogy Oroszország háborús bűnös állam. Javasolta, hogy "tüntessék el" a közterületekről a bombás plakátokat, ne gyalázzák a háború áldozatainak emlékét. A szankciók nem bombák, azok eszközök a bombák megállítására - jelentette ki. Azt is kérte, hogy a kormány küldjön delegációt Kijevbe.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint újkeletű a Momentum aggódása a határon túli magyarokért, hiszen korábban román és szlovák pártokat támogattak a választásokon az ottani magyar pártok helyett.

Közölte, annál világosabban, mint ahogy a magyar kormány és az Országgyűlés tette,

nem lehet egyértelműbben állást foglalni az orosz agresszió ellen.

Jelezte, Magyarország minden tőle telhetőt megtesz Ukrajna segítése érdekében, az ország egymillió menekültet fogadott be.

A szankciókkal kapcsolatban azt mondta, Magyarország nem fogadja el az olyan szankciós intézkedéseket, amelyek az országnak és a magyar embereknek hátrányosak, károsak, előnytelenek. A kormány kivételeket harcol ki, és miután ezeket eléri, megszavazza a szankciós döntéseket - magyarázta.

MSZP: kössék a jegybankelnök fizetéséhez a pedagógusok bérét!

Tóth Bertalan (MSZP) alkalmatlannak nevezte a kormányt, mert az egyre több adót szed be, de egyre kevesebb szolgáltatást nyújt, és nem normális, hogy előbb emelik meg a miniszterek fizetését, mint a pedagógusokét. Emlékeztetett arra, hogy több hatóság elnökének fizetését is emelni tervezik, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének, Matolcsy Györgynek a fizetését is, aki a kormánnyal "koprodukcióban" tönkretette a forintot, nem akadályozta meg a brutális drágulást.

Azt javasolta, kössék a tanárok fizetést az MNB-elnök fizetéséhez, egy pályakezdő pedagógus fizetése érje el a jegybankelnök fizetésének tíz százalékát.

Közölte, a kormánypártoknak színt kell vallani a héten a svédek és a finnek NATO-csatlakozásáról, az alacsony jövedelmek adóterheinek csökkentéséről és a brutális energiaáremelések eltörléséről.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány elítéli az orosz agressziót Ukrajnában, de nem fog olyan brüsszeli döntéseket támogatni, amelyek húsba vágóak és károsak az országnak és Európának.

Szólt arról is, hogy ez a kormány 1600 milliárd forinttal költ többet egészségügyre, mint az utolsó baloldali kormányzati évben, folyamatban van az orvosbéremelés, emelkedett az ápolók bére. Szociális kiadásokra háromszor annyit költenek, mint 2010-ben - tette hozzá, jelezve azt is, elkötelezettek a pedagógusok béremelése mellett is.

DK: csak a válságot növeli a kormány az egészségügyben

Komáromi Zoltán (DK) az egészségügy átalakításáról szóló társadalmi egyeztetést hiányolva azt mondta: 2010-ben az Orbán-kormány működő egészségügyet vett át, és noha tizenkét évük volt annak rendbetételére, de csak a válságot növelték.

Szerinte a kormány átalakítási terve még a jelenleginél is nagyobb káoszt okoz: erős kockázatokat hordoz az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása, a háziorvosi praxisok összevonásával nem lesz teljes a lefedettség, a szakrendelők államosítása pedig felszámolja a rendkívül fontos lakóhelyközeli orvos-beteg kapcsolatokat, és tovább csökkenti az önkormányzatok mozgásterét.

Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a baloldali irányítás alatt 600 milliárd forintos forráskivonás történt az egészségügyben, és a baloldal idején vettek el egyhavi bért az orvosoktól.

Hangsúlyozta: míg 2010-ben 33 943 működési engedéllyel rendelkező orvos volt Magyarországon, számuk mostanra 38 ezer fölé emelkedett.

Rétvári Bence szerint kórházbezárás, fizetős egészségügy és privatizáció jellemezte a baloldali időszakot. Tételesen felsorolta, mely szakmai szervezetekkel egyeztettek a módosításról.

KDNP: háború helyett békére van szükség

Simicskó István (KDNP) kiemelte: az orosz-ukrán háború és az arra adott rossz uniós válaszok mély nyomot hagynak a világgazdaságon és a magyar gazdaságon is. Háború helyett békére van szükség, a magyar álláspont egyértelmű - emelte ki. Hozzátette: el kell kerülni az eszkalálódást és azt, hogy egyre több áldozatot követelő csapások legyenek.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy fogalmazott: egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság. A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak, amelyek elsőszámú ellensége az energiaárak megugrása.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy november 15-től a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kiterjesztik a kamatstopot, és a Széchenyi Kártya-program hiteltermékei is kedvező kamatozással érhetők el. Az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k számára 200 milliárd forintot különítettek el, a gyármentő program pedig a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja - ismertette.

Fidesz: Magyarország a béke pártján áll

Zsigó Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott: Európa és benne Magyarország is a veszélyek korát éli, az évtized egy világjárvánnyal kezdődött, és egy háborúval folytatódott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: nem csak Magyarország néz szembe nehézségekkel, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagországban esett vissza a GDP, az eurózónában a negyedik negyedévben recesszióval számolnak. Emellett egy év alatt 42 százalékkal nőttek az energiaárak, amelyek az élelmiszerárakat is magukkal húzzák, az európai vállalatok pedig csökkentik vagy áthelyezik termelésüket a versenyképességüket tönkretevő energiaárak miatt.

Ukrán nemzetiségi szószóló: az ukránok továbbra is harcolnak függetlenségükért

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a kilenc éve kirobbant ukrajnai forradalom mellett a kilencven évvel ezelőtti holodomorra, vagyis a szovjetek által okozott nagy ukrán éhínségre is emlékezett.

Arról is beszélt, hogy a magyar Országgyűlés 2003-ban egy határozatban ítélte el a népirtást, amiért köszönetet mondott minden támogatónak.

Szólt arról is, hogy Ukrajna és a világ gabonaellátása ma is veszélyben van, az ukránok pedig nemcsak a megemlékezéskor gyújtanak gyertyát, hanem a harcokban elhunyt fiaikért, lányaikért is, de továbbra is harcolnak függetlenségükért.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, egyben egyik legnagyobb gaztettének nevezte a holodomort.

A magyar Országgyűlés határozatban ítélte el a holodomort, de mindeddig csupán tizennégy ország parlamentje tette ezt meg - mutatott rá.