eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Az internetadó elleni október 26-ai tüntetésen őrizetbe vett Sz. I. Ábel és Z. András védője, Magyar György nyilatkozik a sajtónak a Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2014. október 29-én. A bíróság úgy döntött, hogy rendes eljárásban tárgyalja az internetadó elleni első tüntetésen garázdaság bűntette miatt őrizetbe vett hat ember ügyét, mivel a gyorsított eljáráshoz nem állt rendelkezésre minden bizonyíték. A gyanúsítottakat a Fidesz Lendvay utcai székházának megrongálásával vádolják.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Magyar György szakít Márki-Zay Péter mozgalmával

Az ügyvéd beszélt a távozása okairól.

Egyéb elfoglaltságai miatt már megterhelő volt számára a munka a Márki-Zay Péter alapította Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökségében, ezért átadja a helyét a fiatalabbaknak – erősítette meg Magyar György ügyvéd az Alfahírnek. A portál információi szerint, az alapító a távozását a mozgalom szombaton tartott közgyűlésén jelentette be.

Az ügyvéd arról is beszélt, hogy nem politikai okokból nem viszi tovább az MMM-ben betöltött tisztségét. A civil szférában folytatja a munkát. De annak a véleményének is hangot adott, minszerint az ellenzéki pártok sem támogatták teljes szívvel az MMM-et és annak elnökét. Mozgalmával együtt szerinte Márki-Zay Péter a tavalyi előválasztás alatt és után is veszített jelentőségéből.

A közelgő önkormányzati választások és az európai parlamenti választások miatt azonban továbbra is szükségnek tartaná az ellenzéki pártok és a civilek együttműködését. „Ezen a választáson a civileknek nagyobb szerepet kell kapniuk. Tehát ellentétben az országgyűlési választással, most az ellenzéki pártoknak kellene a civilek mögé felsorakozni és nem fordítva” – fogalmazott Magyar György.

Hozzátette: Márki-Zay Péter pártalapításban gondolkodik, de amit ő elképzelt, hogy az MMM a civilek pártja legyen, az egy „politikai nonszensz”.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×