Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.88
bux:
138215.97
2026. június 19. péntek Gyárfás
Budapest, 2022. október 18.Szato Josió, a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatának vezetője, miután átvette a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől (b) a minisztériumban 2022. október 18-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter: egyre távolabb viszi egymástól a Keletet és a Nyugatot a háború

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a jelenlegi nehéz európai gazdasági helyzetben különösen fontosak az ilyen megbízható partnerségek.

Szijjártó Péter a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adta át Budapesten a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatát vezető, Szato Josiónak. A miniszter kiemelte, hogy a szervezet sokat tett azért, hogy korrekt kép alakuljon ki Magyarországról és népszerűsítse az itteni beruházási környezet adta lehetőségeket.

"A magyar-japán kapcsolat tekintetében új korszak kapujában állunk, sok kihasználatlan lehetőségünk van még" - hangsúlyozta.

Mint mondta:

a Keidanren ernyője alá tartozik nagyjából 1500 japán vállalat, 108 országos ipari szövetség és a kelet-ázsiai ország mind a 47 prefektúrájának regionális gazdasági szervezete.

A szövetség szerepe rendkívül jelentős Japán gazdasági életében, ez a kormányzat egyik legfontosabb gazdasági tanácsadó szerve.

Szijjártó Péter beszédében közölte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is egyre távolabb viszi egymástól a világ keleti és nyugati felét, holott minden eddiginél nagyobb szükség lenne most az összefogásra.

Rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét évben alapjaiban változott meg a világgazdaság struktúrája, megszűnt a Nyugat hegemóniája, a Kelet nem pusztán felzárkózott mellé, hanem sok esetben meg is előzte.

Míg tizenöt évvel ezelőtt a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, mostanra ez az arány teljesen megfordult. Mára sok területen a keleti vállalatok diktálják a tempót a technológiai színvonalban és a pénzügyi forrásaik is abszolút versenyképesek - szögezte le.

"Nem is csoda, hogy Európában nagy harc van az erős keleti vállalatok beruházásaiért"

- fogalmazott.

A miniszter ezt követően az utóbbi tizenkét év egyik legsikeresebb kormányzati stratégiájának nevezte a keleti nyitást, hozzátéve, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal, és 2019 óta minden évben keleti országból érkezett ide a legtöbb beruházás.

Aláhúzta, ebben a sikerben hatalmas szerepet játszottak a magyar-japán kapcsolatok, amelyek fejlesztésén keményen dolgoztak, ugyanis hazánk sokat profitál az együttműködésből.

A kormány hat japán vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást,

a japán cégek alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, kétszáz vállalat harmincezer embernek ad munkát - sorolta.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly húsz százalékkal bővült, és az elmúlt nyolc évben az állam harmincöt japán vállalat beruházásához adott támogatást, a világjárvány alatt huszonhat cég 17 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá a fejlesztéseivel.

Fontos cél, hogy Magyarország az európai recesszióban lokális kivétel legyen, ehhez pedig fenn kell tartani az ide érkező beruházások ütemét - figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×