A Republikon Intézet tanulmánya szerint miközben a magyar társadalom egyre elfogadóbb a melegekkel, az LMBTQ-jogok az elmúlt években kevésbé érvényesültek idehaza. A magyar társadalom még mindig nem tekinthető általánosan elfogadónak, és nemzetközi összehasonlításban is kirekesztőbbnek számít, mint más európai országok – derül ki az elemzésből.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: mostani elemzésük egy másodelemzés, amely a magyar társadalom attitűdjeit vizsgálta az LMBTQ-csoportokról. A European Social Survey (ESS) adataiból egyebek mellett az tűnik ki, hogy

idehaza az elmúlt évtizedben nőtt az általános elfogadás a melegekkel kapcsolatban.

Virág Andrea hozzátette: nagyjából a magyar társadalom fele egyetért azzal az állítással, hogy a melegeknek joguk van úgy élni, ahogy szeretnének. Ezt mindössze a megkérdezettek 25 százaléka ítélte el.

Az utóbbi időben ugyancsak nőtt az elfogadók aránya az azonos nemű párok örökbefogadási jogával kapcsolatban, bár a kutatás alapján a magyar emberek között még mindig többségben vannak azok, akik ezt ellenzik, mint ahányan támogatják. 2016-ban mindössze 19 százalék támogatta az LMBTQ-közösség tagjainak a gyermek-örökbefogadását, míg 63 százalék ellenezte, 2023-ban viszont már 29 százalék támogatta és csak 46 százalék ellenezte.

Virág Andrea szerint miközben a társadalmi elfogadottság nőtt, a jogi környezet épp ellentétesen változott. Az úgynevezett Szivárvány-térkép az LMBTQ-közösségek társadalmi és jogi körülményeit vizsgálja évente mintegy ötven országban. Magyarország 2013-ban még 55 pontot kapott, de ez a pontszám 2026-ra kevesebb mint a felére csökkent (23 pont). A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint

„ez egy elég drasztikus változás”, hiszen a 49 vizsgált országból Magyarország jelenleg a 38. helyen áll ezen a téren, pedig tíz éve még a 16. helyen volt.

Az elemző megjegyezte: a különböző LMBTQ-egyenlőségi indexek is megerősítik ezt. Az Equaldex egyenlőségindexe szerint Magyarország a 35. helyen áll a vizsgált 50 országból. Ez a felmérés arra is rámutat, hogy „hatalmas szakadék” van az LMBTQ-közösség társadalmi elfogadottsága és jogi lehetőségei között, ugyanis míg az előbbi alapján a 28. helyet érdemelte ki az ország, jogi szempontból csak a 41. helyen áll. Virág Andrea hozzátette:

ezen a téren az EU-tagállamok közül csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Az áprilisi kormányváltással és a Tisza Párt hatalmi pozícióba kerülésével az elemző szerint változott a retorika az LMBTQ-közösségekkel kapcsolatban is. „Nem gyűlöletkampányt látunk. Nem azt a homoszexualitást a pedofíliával összemosó kampányt látunk, amit a Fidesz folytatott. Látjuk, hogy a Pride megrendezésének semmilyen akadálya nem lesz idén, miközben ez tavaly még egyáltalán nem volt ennyire egyértelmű” – tette hozzá a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint azért „még bőven lenne mit tenni a jogalkotás terén is”.

A Republikon Intézet a kutatásokból következtetésként azt vonta le, hogy az Orbán-kormány sokkal ellenségesebb volt az LMBTQ-közösségekkel, mint a társadalom, amely szerintük az előző kormány „drasztikus melegellenes elmozdulását” nem követte le.

A cikk Kalapos Mihály összefoglalója alapján készült.