Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) társelnöke az Európai Szocialisták Pártja (PES) által Bátorsággal Európáért mottóval megrendezett berlini konferencián 2021. június 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ismét elindul az MSZP társelnöki pozíciójáért Kunhalmi Ágnes

Mint ismert, Tóth Bertalan korábbi társelnök nem indul. Kunhalmi egy interjúban beszélt a párt belső ügyeiről.

Mint Kunhalmi Ágnes az Indexnek adott interjúban kifejtette, két okból indul ismét a társelnöki pozícióért: egyrészt felelősséget érez az MSZP és a hazai baloldal jövőjéért, másrészt korábban úgy volt két évig pártelnök, hogy a választásra készülve egy keretrendszer szabta meg a munkájukat, és most kipróbálná magát enélkül, a tartalmi munkára koncentrálva.

Egyelőre nem tud arról, lesz-e riválisa a női társelnöki pozícióért, de "semmi sincs kizárva". Szeptember elején indul a tisztújítás, október 22-én zárul.

A férfi társelnöki posztért Tóth Bertalan nem indul újra - Kunhalmi Ágnes nem árulta el, ki pályázik arra a posztra. "Úgy tisztességes, ha a férfiágon is meghagyjuk az indulás bejelentésének lehetőségét az érintetteknek" - mondta.

Annak hátteréről, hogy Ujhelyi István bejelentette indulási szándékát, majd ezt visszavonta, Kunhalmi Ágnes azt mondta: politikustársának az a kijelentése, hogy elhervadt a szegfű, nem találkozott a tagság egyetértésével.

"Érteni véltem István törekvéseit, de szerintem nem vette kellő mértékben figyelembe azt a környezetet, amelyben az MSZP-nek vagy bármelyik ellenzéki pártnak ma politizálnia kell. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mostanra kiteljesedett, függőségi viszonyok milliói alakultak ki, a közigazgatás teljes bekebelezése, a propagandagépezet működtetése szinte lehetetlenné teszik, hogy jelentős erőforrások nélkül egy új kezdeményezés széles társadalmi bázist építsen. Az ellenzék pedig épp addigra fogott össze, mire a NER kiteljesedett." Hozzátette: szerinte nincs elhervadva a szegfű.

Kunhalmi szerint egyébként az MSZP alapvető problémája nem szervezeti jellegű, hanem tartalmi, politikai, ezért Ujhelyi javaslataival ellentétben nem szervezné át a pártot (utalás az esélykörökre), illetve most nem is nevezné át.

A női posztért újrainduló politikus beszélt még arról, hogy

  • a súlyos választási vereség után gondolkodott azon, hogy lemondjon, de a szűkebb pártközössége és a hazai baloldal is a folytatásra buzdította.
  • a választási kampányban ő nem akart putyinozni (a szociális biztonságra és a békére koncentrált volna), de az ellenzéki politikusok többségét nem tudta meggyőzni.
  • az MSZP az egyetlen, amely első helyre teszi azt, hogy erőteljesen mérsékelni kell a társadalmi különbségeket, mert azok növekedése végső soron szétveri a társadalom kohézióját, civilizált működését.
  • a többi ellenzéki párttal nem kell összeolvadnia az MSZP-nek, de szorosabbra kell fűzni az együttműködést olyan struktúrák felépítésével - akár koalíciókötésekkel vagy uniópártokkal -, mint például a CDU-CSU kapcsolata.
  • a szociáldemokrata és a liberális gondolkodás sokban hasonlít, de nem férne meg egy pártban, viszont egy szövetség létrejöhetne. Ebben a Momentumot látják lehetséges partnernek, ha "a párt meghaladja mostani, jórészt rétegpárti jellegét".
  • az EP-választáson szerinte együtt kellene indulnia az ellenzéki pártoknak (erről döntés az MSZP-ben még nincs, a véleményét fogalmazta meg; a Jobbik egyébként önálló indulást tervez, ahogy jelenleg a Párbeszéd is).

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×