A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében idézték Ferenc pápa Szűz Máriával kapcsolatos szavait: "A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (...) Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára.«"

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték - áll a sajtóanyagban.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" - írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük akkor is, ha nem vasárnapra esik.

Magyarországon több székesegyház - köztük az esztergomi bazilika - és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a védőszentjét.