Infostart.hu
eur:
351.84
usd:
306.49
bux:
137625.54
2026. június 19. péntek Gyárfás
USA, Washington State, Bellevue, Interlake High School
Nyitókép: Jetta Productions/Getty Images

Tanársztrájk - A Kúria döntése után sem túlzottan bizakodó a PSZ

Nem sértette meg a sztrájktörvényt, tehát jogszerű volt a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által január 31-én szervezett kétórás figyelmeztető sztrájk – állapította meg a Kúria. A határozat legfontosabb megállapításairól a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét kérdeztük.

Totyik Tamás szerint a határozat legfontosabb megállapítása az, hogy a januári kétórás figyelmeztető sztrájk jogszerű volt, és a szakszervezetek nem veszélyeztették a gyerekek életét, egészségét. Annak ellenére sem, hogy járványügyi helyzet volt, hiszen a még elégséges szolgáltatásban vállalt kötelezettségnek a pedagógusok eleget tettek. A PSZ alelnöke ugyancsak rendkívül fontosnak tartja, hogy a Kúria szerint a másodfokon eljáró bíróság jogot sértett, miután a kormány már a meglévő sztrájkra kiterjesztette az ellenkeresetét, holott a szakszervezetek arra vonatkozó javaslatát nem vitatta. A kormány ugyanis azt vitatta, hogy van-e joguk – járványügyi helyzetben – sztrájkot szervezni – magyarázta Totyik Tamás megismételve, hogy a taláros testület mindkét esetben kimondta, hogy a szakszervezetek jogszerűen jártak el.

A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre jelképesnek tartja a Kúria hétoldalas állásfoglalását, amit elemezni fognak jogászok bevonásával. A PSZ-alelnök szerint az biztos, hogy

a köznevelési törvénybe beemelt korlátozó módosítás szinte lehetetlenné teszi a sztrájkot,

hiszen arra kizárólag akkor van lehetősége a tanároknak, amennyiben lyukas órájuk van, vagy épp nem végeznek oktató-nevelő munkát. Totyik Tamás hozzátette, hogy tovább keresve a sztrájknak a lehetőségét, a Kúria döntése alapján nemzetközi színtérre fogják vinni a kérdést. A szakszervezeti vezető üzenetértékűnek véli azt is, hogy a taláros testület egyértelműen kimondta: a szakszervezetek szervezhetnek sztrájkot, illetve hogy egy figyelmeztető sztrájknak eltérő elbírálás alá kell esnie, mint egy rendes sztrájknak, holott a kormány ezeket próbálta egybemosni.

Érdeklődésünkre azt is közölte, hogy az illetékes kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalássorozat következő fordulójára augusztus 10-én kerülhet sor, amivel kapcsolatban, a Kúria döntése ellenére sem túlzottan bizakodó. Totyik Tamás szerint a nagy kérdés „a gazdasági helyzet, illetve az, hogy az Európai Bizottság hajhatatlansága hová fog vezetni”. A szakszervezetek ugyanis

elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány egy 10 százalékos (már meglévő) béremeléssel „szúrná ki a szemüket” a 15-16 százalék körüli infláció mellett.

Valamint elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány nem kíván engedni a tanárok munkaterheiből, jóllehet azt ő maga is elismerte, hogy európai összevetésben Magyarországon a legrosszabb ezen a téren a helyzet – jegyezte meg a PSZ alelnöke.

Totyik Tamás azt nem merte kijelenteni, hogy napirenden lenne tanévkezdésre egy újabb sztrájk - mint fogalmazott, egyelőre más alternatívákban próbálnak gondolkodni (lassító sztrájk vagy más, nem munkamegtagadáson alapuló figyelemfelhívás), a jogszabályokat az utolsó betűig betartva. Így például írásos papírjuk van a Klebelsberg Központtól, hogy a tanítási órákat 50 százalékkal meg kell emelni a felkészülésben, tehát ez mondjuk 26 tanítási óra esetében 39 órás munkaidőt jelent. Ehhez jön még, hogy a tanároknak heti 1 órát a szülői kapcsolattartásra, versenyeztetésre, stb. kell fordítaniuk. Totyik Tamás szerint viszont ami a 40 órán felül esik, azt túlmunkaként ki kell fizetni, máskülönben azt tanácsolja a pedagógusoknak, hogy legyenek szívesek megtagadni a munkát. „Nem a tanítási órákat, hanem azokat a plusz feladatokat, amiket rájuk próbálnak róni. Majd meglájuk, hogy akkor az oktatási intézmények hogyan tudnak működni” – magyarázta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×