Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2).
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Már le is zajlott az alaptörvény 11. módosításának vitája

Az alaptörvény tizenegyedik módosításának általános vitájában a nemzetiségi szószóló véleményének ismertetésével és képviselői felszólalásokkal folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve elmondta: a hagyományok tisztelete jegyében támogatják az alaptörvény tizenegyedik módosításának elfogadását.

Hozzászólásában megjegyezte: a rendelet a nemzetiségi önkormányzatok képviselői és elnökei mandátumára nem tartalmaz utalást, és mivel a nemzetiségi jogokat összefoglaló jogszabály a választás napjából vezeti le mind a mandátum tartamát, mind az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát, ezzel a kérdéssel még foglalkoznia kell a Háznak.

Sebők Éva (Momentum) jelezte: a pártjuk országgyűlési választási listáján is szerepelt határon túli jelölt, 2017-es programjukban pedig a külhoni magyarságnak egy 107-es, a diaszpóra magyarságának pedig egy 108-as egyéni választókerületet szerettek volna létrehozni.

Kovács Zoltán (Fidesz) hangsúlyozva azt, hogy fontos visszatérni a hagyományokhoz, felidézte: amikor korábban kormánymegbízottként dolgozott, az idősek közül sokan a pozícióra a főispán kifejezést ismerték.

Kósa Lajos előterjesztőként a más témákban kibontakozó vitáról azt mondta, az alaptörvény módosításának nem tárgya a lengyel közigazgatási rendszer, a XI. kerületi önkormányzat megbízási szerződése Czeglédy Csabával, a műemlékvédelem, vagy a kastélyfelújítási program.

A javaslat arról szól, hogy

megye helyett vármegye elnevezés lesz, illetve, hogy egy napon szerveznék az önkormányzati és EP-választásokat

- rögzítette.

Zárszavában megjegyezte: sok minden hangzott el, ami nem tartozik ide.

Nem méltányos, hogy Tóth Bertalan (MSZP) vádolja a házelnököt és a miniszterelnököt kommunista szervezetekben való részvétellel, miközben ő az utódpárt képviselője. Az külön méltánytalan, hogy az érintettek távollétében hangzott el. Sem Kövér László, sem Orbán Viktor nem volt kommunizmust építő szervezet tagja - jelentette ki.

A két választás egy napon való tartása átmeneti szabályozás lenne, egyszeri alkalomról van szó, és innentől szinkronban lenne voksolás a hivatali idővel is.

Ugyanakkor felvet kérdéseket: megvan a választás késő tavasszal, kora nyáron és utána van egy

"béna kacsa állapot".

Erre ugyanakkor van tapasztalat, amikor 2014-ben változott a képviselői jogállás, volt egy átmeneti időszak a polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők esetében. Ezalatt nem volt tömeges visszaélés az önkormányzatoknál - idézte fel.

Lehet gondolkodni valamilyen átmeneti rendelkezésen a helyzet rendezése érdekében, de semmiképpen nem az alaptörvényben - jelezte.

A vármegye elnevezés inkább ízlésbeli, hagyományőrző dolog, s szerinte ezen nem vesznek össze, ez nem okoz akkora vihart.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×