A Pedagógusok Szakszervezetének tudomása szerint minden ötödik általános- és középiskolában alkalmaznak képesítés nélküli pedagógust, számuk 500 felettire tehető. Ráadásul jelentős részüknek még felsőfokú diplomája sincsen – kezdte Totyik Tamás, jelezve, hogy az említett adatok 2019-re vonatkoznak.

A PSZ alelnöke azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne „helyrebillenteni” a rendszert – hogy lehetőleg több legyen a szaktanárokból, illetve a természettudományban jártas kollégából, miközben az oktatás színvonala is növekedik – elsőként is leszögezte, hogy a legalapvetőbb probléma az utánpótlás. Mint arra felhívta a figyelmet,

a pedagóguspályát a fiatalok „nagyon keményen” beárazták,

ezért szerinte a minimálbért – a pályakezdő diplomás pedagógusok esetében – legalább 300-310 ezer forintra kellene emelni, amihez hozzájönne még a 20 százalékos bérpótlék azért, hogy versenyképes legyen a más szakmák esetében tapasztalható 360 ezer forint bruttó átlagos keresettel.

Fontosnak tartaná továbbá a tanárképzés drasztikus átalakítását, de nem abban a formában, ahogyan az jelenleg történik, nevezetesen, hogy a követelményszintet lejjebb viszik, amihez aztán hozzá tud igazodni a tanulók teljesítménye, mert az a minőségi oktatás rovására megy – fogalmazott. Totyik Tamás a tartalmi megújítást szorgalmazná, felkészítve a pedagógushallgatókat arra, hogy például egy hátrányos régióban milyen munkát kell végezni, vagy hogy a sajátos nevelési igényű gyerekekkel az integrált oktatást miként kell megoldani, illetve az eltérő kultúrákat hogyan kell tanítani. A legfontosabbnak azonban azt tartaná, hogy munkavállalói ismereteket tanuljanak, hogy tudatos munkavállalókká váljanak. A PSZ alelnöke szerint a felsoroltak egytől egyig hiányoznak a mai átalakított felsőoktatási pedagógusképzésből.

Végül, de nem utolsó sorban azt is kiemelte, hogy biztosítani kellene a pályakezdő pedagógusok számára a lakhatáshoz jutást, ami meglátása szerint momentán lehetetlen. Megjegyezte, pályakezdő pedagógusként a lányát is „elhajtották” a banktól, amikor lakást szeretett volna vásárolni, mondván, hogy nem hitelképes.

Visszakanyarodva a béremelésre, úgy fogalmazott: ha holnap történne, már az is késő lenne a pályakezdők szempontjából, ráadásul nem béremelésről, hanem bérrendezésről kellene beszélni. De a lényeg, hogy

a pályakezdő fiatalok alapfizetését drasztikusan, az átlagnál jóval magasabb arányban – legalább 70-80 százalékkal – kellene emelni ahhoz, hogy vonzó legyen számukra a pálya

– húzta alá hozzátéve, hogy akkor lehetne is követelni a pedagógusoktól. Az idősebb generációk, tehát a nyugdíj előtt állók esetében pedig egy 50 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak.

Totyik Tamás szerint a fentiekkel talán a pálya vonzerejét is meg lehet teremteni, és a pályán maradást is biztosítani, hiszen – mint emlékeztetett –, 5-6 évvel ezelőtt még 8 ezren kezdték a pedagógus pályát, tavaly pedig már csak 2 ezren, és e létszám nagyjából fele is eltűnik majd jövő szeptemberre.

Megugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók száma

A pedagógus végzettségű kollégák közül nem mindenki mindig csak azt a szaktantárgyat tanítja, amire egyébként képesítése van, hanem olyat is, amire a tanulmányai során nem feltétlenül készítették fel. Általános iskolákban lehet ez különösen így – mutatott rá Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Meglátása szerint természettudományos pedagógusokból, és talán matematikát, informatikát tanító pedagógusokból, továbbá a szakképzésben a szakmát tanító pedagógusokból lehet a legnagyobb hiány.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézetének kiadványa szerint 2016 után nőtt meg ugrásszerűen a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta: a 2013-ban bevezetett életpályamodell 2014-15-re megbicsaklott, mert bár még voltak béremelések, azok mértéke elvált a minimálbértől és a társadalom többi részének fizetésemelkedésétől. Ez hatással volt a pályaelhagyásra és a pedagógusként végzettek sem feltétlenül ebben a szakmában helyezkedtek végül el.

Összességében is egyre inkább jelentkezni fog a pedagógushiány,

ez látszik a kétévente kiadott közgazdasági indikátorjelentésből: 2019-ben és 2021-ben is erről számolt be, hiszen a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok számát nem tudják pótolni az újonnan érkezők - emlékeztetett a szakember.

A fizetésnek nyilvánvalóan köze van ahhoz, hogy hányan választanak egy bizonyos pályát, és a diplomás átlagbért vizsgálva jól látszik, hogy a pedagógusfizetés nem elég motiváló egy diák számára. A béremelés a pályaelhagyást talán meg tudná akadályozni Horváth Péter szerint, és talán többen térnének vissza a pedagógus pályára azok közül, akik most más területen dolgoznak. Az újonnan jelentkezőknél 5-6 év múlva lenne hatása a fizetésemelésnek.

"A másik nagyon fontos dolog

a munkateher kérdése.

Az elmúlt két évben egyértelműen látható volt, hogy a pedagógus korfa nagyon magas, majdnem 50 körül van az átlagéletkor. A Covid miatt sok volt a hiányzó és így a helyettesítés is. A korábban 22-26 tanítási órás, 24-es átlatú óraszám helyett most már bőven a 26 a jellemző. A saját tantestületemen is látom, hogy nagyon erős a helyettesítések miatti túlmunka okozta fáradtság. Sőt az is gond, hogy nem jut másra, például közösségszervezésre idő" – sorolta tapasztalatait a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.