eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Az Országház felújított alsóházi ülésterme 2014. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

Bojkottal és egy függetlenné vált képviselővel alakul meg hétfőn az Országgyűlés - tudnivalók

A délelőtt 11 órakor kezdődő tanácskozáson beszédet mond a köztársasági elnök, a korelnök, valamint a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. A képviselők esküt tesznek, az államfő pedig javaslatot terjeszt be a miniszterelnök személyére. Megválasztják a parlament elnökét is, aki szintén felszólalhat. A hatalmas választási vereség ellenére több ellenzéki párt parlamenti vezetője is megtartja a pozícióját az új ciklusban.

Az alakuló üléseknek kötött rendjük van. A tanácskozást a köztársasági elnök nyitja meg, aki bejelenti, hogy a képviselők átvették a megbízólevelüket, majd felkéri a törvényhozás legidősebb tagját, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését.

A korelnök, a 86 éves Turi-Kovács Béla is beszédet mond, majd felkéri a korjegyzőket, akik a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki.

A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, illetve határoz a mandátumvizsgálat eredményéről.

A képviselők csak ezt, és a történelmi zászlók fanfárszavas bevonulását követően teszik le az esküt, vagyis az új Országgyűlés formálisan ebben a pillanatban alakul meg.

Utána ismét Áder János következik, aki javaslatot tesz a miniszterelnök, ebben az esetben Orbán Viktor személyére.

A nap további részében a parlament megszavazza a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját.

A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a törvényhozás elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A parlament régi-új elnöke, Kövér László beszédet mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére és összehívja a házbizottságot.

Amikor ezzel is megvannak, már csak a háznagy megválasztása és a bizottságok létrehozása van hátra.

A Himnusszal kezdődő ülés a Szózattal zárul.

Az új kormány május második felében alakul meg, ezt Orbán Viktor miniszterelnök már a választást követő sajtótájékoztatón bejelentette.

"Meg kell érteni, hogy mik azok a nagy kérdések, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak, és ezen kérdések beazonosításából kell levonni azt a következtetést, hogy pontosan milyen kormányszerkezetre, milyen típusú emberekre, hol milyen vezetőkre van szükségünk. Ezt a munkát mindig elvégzem, ezért nem is lesz gyors a kormányalakítás, szerintem május végénél hamarabb nem tud lezárulni."

Az új kormány a május 16-ai héten alakul meg, pontosított a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette, a kabinet mostantól ügyvezető kormányként működik.

"A miniszterelnök négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg, tehát a kormány tagjainak megbízatása az politikai értelemben megszűnt. A miniszterelnök folytat tárgyalásokat az új kormány megalakításáról, és ahogy minden személyi és szervezeti kérdésre sikerül választ találni, úgy a nyilvánosság is meg fogja ismerni a miniszterelnök kormányalakítással kapcsolatos személyi és szervezeti döntéseit."

Az új Országgyűlésben a Fidesz-KDNP-nek 135 képviselője van, ami kétharmados, alkotmányozó szavazattöbbséget jelent. Ráadásul számíthatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására is. A választáson közösen induló hat ellenzéki párt – a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – összesen 57, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselőt tudott bejuttatni a 199 fős parlamentbe.

Az új Országgyűlésben 9 képviselőcsoport van: 2 kormánypárti és 7 ellenzéki

A Fidesz frakcióvezetője Kocsis Máté maradt – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már egy korábbi Kormányinfón bejelentette.

"A miniszterelnök tárgyalt Kocsis Máté frakcióvezetővel, akinek kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető úr jelezte, hogy továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni. Ennek megfelelően és mindezek megfontolása után a miniszterelnök Kocsis Mátét kérte föl a Fidesz frakciójának vezetésére."

A KDNP frakcióvezetője Simicskó István maradt. A kormánypárti politikus az M1-nek így nyilatkozott: "Megtiszteltetés, hogy újraválasztottak egyhangúlag a frakciótársaim. Igyekszem őket segíteni, lehetőséget adni számukra, hogy a Parlamentben minél érdemibb is hatékonyabb munkát végezzenek."

A frakcióvezetői pozíciót a DK-s Gyurcsány Ferenc, a Jobbikos Jakab Péter és az MSZP-s Tóth Bertalan is megtartotta.

A szocialista politikus a párt társelnöki posztját viszont nem pályázza meg újra. Tóth Bertalan az ATV-ben korábban azt mondta: "Eddig is csapatban dolgoztunk és ez a csapat most is megvan. Nyilván a tisztújításon bármi történhet – én szeretnék abban a csapatban is részt venni, hogy ha igény lesz rá."

Az LMP frakcióvezetői posztján Keresztes László Lórántot Ungár Péter váltotta, aki szintén az ATV-ben úgy fogalmazott: "Nekünk az a tapasztalatunk, hogy lehet valamilyen jellegű – nagyon apró és nagyon nehézkes – sikert elérni parlamenti politizálással".

A parlamentbe újonnan bekerült Momentum képviselőcsoportját Fekete-Győr András, a szintén debütáló Mi Hazánk Mozgalomét pedig Toroczkai László vezeti. A Párbeszéd frakcióvezetője a párt szeptemberi tisztújításáig Tordai Bence lesz, utána pedig újra Szabó Tímea, ahogyan eddig.

A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a DK-nak 15, a Momentumnak, a Jobbiknak és az MSZP-nek 10-10, a Párbeszédnek és a Mi Hazánk Mozgalomnak 6-6, az LMP-nek 5, a német nemzetiségnek pedig 1 képviselője van a 199 fős parlamentben, amelynek

egyetlen független tagja Hadházy Ákos lett.

Ő sem önszántából: a Momentumhoz csatlakozott volna, de nem tudta elfogadni, hogy a többiek vele ellentétben csak az eskütétel után bojkottálják az alakuló ülést.

"A látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők" – hangsúlyozta korábban.

A Momentum képviselői tehát, korábbi elhatározásukat megmásítva, leteszik az esküt, vagyis gyakorolhatják a képviselői jogaikat: szavazhatnak, felszólalhatnak, indítványokat terjeszthetnek be, parlamenti tisztségeket vállalhatnak és nem utolsósorban megkapják a fizetésüket.

A nagy politikai és anyagi haszonnal járó alelnöki jegyzői és bizottsági pozíciókról egyébként két egymást követő egyeztetésen sem tudtak megállapodni a frakciók, ezért azokra Kövér László házelnök tesz javaslatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 29. 00:30
×
×
×
×