Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Képviselők az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénymódosító javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kampányhangulatban folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

Napirend előtt kedden is az április harmadikai választás határozta meg a felszólalók témaválasztását és stílusát.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője szerint az Orbán-rendszernek a történelem szemétdombjára kell kerülnie, egyebek mellett azért, mert elsorvasztotta az oktatási rendszert.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztette, hogy a tandíjat például éppen a baloldal vezette be, és a jobboldal törölte el.

Az LMP-s Hohn Krisztina szerint a gyerekeket nem a nemváltó műtétektől, hanem a családon belüli erőszaktól kellene megvédeni. "Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban nagyon kevés történt az elmúlt négy évben, hiszen szigorították ugyan a büntetési tételt, de ez nem okozott esetszámcsökkenést, sőt, sajnos – a pandémia hatására – azt gondolom, hogy inkább felerősödtek ezek."

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában az április 3-i népszavazás tétjére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az a tét, hogy a gyermekeinket meg tudjuk-e védeni a szexuális propagandával szemben, ugyanis csak a szülők joga eldönteni azt, hogy a gyermekeik szexuális felvilágosításról mit és hogyan akarnak elmondani."

A DK-s Varga Zoltán szerint az Európai Unió Bíróságának döntése arról szól, hogy a Fidesz ne lopja el a közösségi támogatásokat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában leszögezte, hogy az uniós források nincsenek veszélyben.

Az MSZP-s Korózs Lajos azt mondta, hogy az élelmiszer és az üzemanyag azért lett ennyire drága, mert a kormány elengedte az inflációt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztette vitapartnerét, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel, az árstoppal, és a bérek, illetve a nyugdíjak emelésével harcol a pénzromlás hatásai ellen.

A jobbikos Brenner Koloman vádakat fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben, egyebek mellett ezt: "Vádolom Orbán Viktort és a Fidesz azzal, hogy egy elszalasztott évtized nemzetközi pénzbősége, szinte kimeríthetetlen EU-források után a magyar polgárok több mint 75 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él."

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára így reagált: "Amikor ez a kormány megkezdte a működését, IMF-hitelek rabságában voltunk. Azt a hitelt visszafizettük. Ezt azért emelem ki külön, mert amikor IMF-hitellel szembesül egy ország, akkor az alapjaiban meghatározza a gazdasági mozgásterét. És miután kievickélhetünk, sok-sok év munkájával kijöttünk ebből a helyzetből, a gazdaság növekedő pályára állt."

A KDNP-s Nacsa Lőrinc és Dömötör Csaba államtitkár a rezsicsökkentés eredményeit méltatta. A fideszes Halász János és Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pedig a választás általuk látott tétjéről, vagyis a kudarcos Gyurcsány-korszak visszatérésének veszélyéről beszélt napirend előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 06:49
×
×
×
×