eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Képviselők az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénymódosító javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kampányhangulatban folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

Napirend előtt kedden is az április harmadikai választás határozta meg a felszólalók témaválasztását és stílusát.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője szerint az Orbán-rendszernek a történelem szemétdombjára kell kerülnie, egyebek mellett azért, mert elsorvasztotta az oktatási rendszert.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztette, hogy a tandíjat például éppen a baloldal vezette be, és a jobboldal törölte el.

Az LMP-s Hohn Krisztina szerint a gyerekeket nem a nemváltó műtétektől, hanem a családon belüli erőszaktól kellene megvédeni. "Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban nagyon kevés történt az elmúlt négy évben, hiszen szigorították ugyan a büntetési tételt, de ez nem okozott esetszámcsökkenést, sőt, sajnos – a pandémia hatására – azt gondolom, hogy inkább felerősödtek ezek."

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában az április 3-i népszavazás tétjére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az a tét, hogy a gyermekeinket meg tudjuk-e védeni a szexuális propagandával szemben, ugyanis csak a szülők joga eldönteni azt, hogy a gyermekeik szexuális felvilágosításról mit és hogyan akarnak elmondani."

A DK-s Varga Zoltán szerint az Európai Unió Bíróságának döntése arról szól, hogy a Fidesz ne lopja el a közösségi támogatásokat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában leszögezte, hogy az uniós források nincsenek veszélyben.

Az MSZP-s Korózs Lajos azt mondta, hogy az élelmiszer és az üzemanyag azért lett ennyire drága, mert a kormány elengedte az inflációt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztette vitapartnerét, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel, az árstoppal, és a bérek, illetve a nyugdíjak emelésével harcol a pénzromlás hatásai ellen.

A jobbikos Brenner Koloman vádakat fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben, egyebek mellett ezt: "Vádolom Orbán Viktort és a Fidesz azzal, hogy egy elszalasztott évtized nemzetközi pénzbősége, szinte kimeríthetetlen EU-források után a magyar polgárok több mint 75 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él."

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára így reagált: "Amikor ez a kormány megkezdte a működését, IMF-hitelek rabságában voltunk. Azt a hitelt visszafizettük. Ezt azért emelem ki külön, mert amikor IMF-hitellel szembesül egy ország, akkor az alapjaiban meghatározza a gazdasági mozgásterét. És miután kievickélhetünk, sok-sok év munkájával kijöttünk ebből a helyzetből, a gazdaság növekedő pályára állt."

A KDNP-s Nacsa Lőrinc és Dömötör Csaba államtitkár a rezsicsökkentés eredményeit méltatta. A fideszes Halász János és Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára pedig a választás általuk látott tétjéről, vagyis a kudarcos Gyurcsány-korszak visszatérésének veszélyéről beszélt napirend előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×