Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Hétfői sztrájk: a minisztérium szerint hiányzásnak számít, ha a gyerek nem megy iskolába

Az Emmi újabb nyilatkozatban tudatta, hogy álláspontja szerint a munkabeszüntetés nem tartható meg jogszerűen, a két érdekképviselet szerint viszont a minisztérium jogellenessen állítja ezt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb közleményben erősítette meg, hogy törvénytelennek tartja a pedagógusok hétfőre tervezett sztrájkját. Azzal érvelnek, hogy bíróság első fokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős. Azt írták, hogy "a Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla, ez a helyzet azonban hétfőn nem áll fenn."

Ismét felszólították a szakszervezeteket, hogy a hétfői sztrájkot halasszák el, ne ösztönözzék a pedagógusokat a jogsértésre.

Az EMMI közölte:mivel a sztrájk jogszerűtlen, a tanulók tankötelezettsége pedig fennáll, a hétfői napon iskolába kell menniük,

a távollét hiányzásnak számít.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) újabb közös közleményében továbbra is arra bíztatja az oktatásban dolgozókat, hogy szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot!

Szerintük a bíróság pénteki döntésének 5 napon belüli megtámadása (jogorvoslati határidő), csak a még elégséges szolgáltatás módjára és mértékére vonatkozhat, mert ez volt az eljárás tárgya.

A két érdekképviselet azt írta: "a kormány arra kényszeríti a tankerületi központok igazgatóin keresztül az intézményvezetőket, hogy szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről."

A pedagógusoktól azt kérik, hogy minden utasítást kérjenek írásban és ne hagyják magukat megfélemlíteni, a szülőktől pedig azt, hogy figyeljék a szakszervezetek felületeit.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×