Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.05
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Kiosztásra váró bizonyítványok a debreceni Hunyadi János Általános Iskola 1/a osztályának bizonyítványosztóján. Az oktatási államtitkárság közlése szerint az általános iskolákban 747.547 diáknak, középfokú képzésben 428.291, nappali tagozatos diáknak, valamint 157.856 pedagógusnak indul a vakáció. A mostani tanév 37 héten át tartott, ezzel az európai átlaghoz tartozik Magyarország.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Vészjósló megállapításokat hozott a pedagógusok helyzetéről egy kutatás

Óriási probléma már ma a pedagógushiány Magyarországon, de egyre rosszabb lesz a helyzet a T-Tudok oktatáskutató cég által végzet felmérés szerint. A tanárok rosszul fizetettek, a fiatalok elfordulnak a pályától, ugyanakkor a rendszer pazarló.

Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás – derül ki a hvg.hu-n publikált friss kutatásból. A felmérés legfontosabb megállapítása: már ma is aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a rendszerből, és a helyzet csak romlik.

Magyarországon a pedagógusellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-Tudok oktatáskutató cég által végzett kutatásából. A területre egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel nincs erre vonatkozóan átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.

A kutatásban megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján kiderült: az iskolák

  • 43 százalékában nincs elég matematikatanár,
  • egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító,
  • egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv-tanár.
  • Bár igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, de az iskolák több mint felében nincs erre státusz.

A felmérés megállapítja, hogy a pedagógusok túlterheltek, az iskolák gyakran pályakezdők, gyakornokok alkalmazásával igyekeznek kezelni a helyzetet, és sok a helyettesítés. A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek az pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. Míg átlagosan az intézmények több mint felében (55 százalék), addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely.

Ugyanakkor pazarló is a rendszer, mert

  • sok a kis méretű iskola,
  • nagy a tananyag,
  • sok a tantárgy.

Egy hatékonyabb rendszer felé való elmozdulást azonban gátolja a pedagógusok alacsony mobilitása, rugalmatlansága is. Aggasztó, hogy kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya.

Mint az Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére a napokban kiderült, harmadára csökkent a pályakezdő pedagógusok száma két év alatt.

A friss kutatás is hasonló képet mutat: a pedagógusképzésben végzettek csak alig valamivel több mint harmada (37 százaléka), évi 1600 fő helyezkedett el a végzés után a szakmában.

  • A pedagógusok bére 66 százaléka a diplomások átlagának itthon, miközben az OECD-átlag 90 százalék, ráadásul
  • a fizetési csúcs eléréséhez 40 évet kell tanítaniuk a magyaroknak, az uniós átlag ezzel szemben 25 év.

Leszögezik, hogy bár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresettől 2020-ban már több mint 10 százalékkal elmaradtak a pedagógus keresetek. Az életpályamodell gyengeségét mutatja ráadásul, hogy a minőségi pedagógusi tevékenységeket, a korszerű, innovatív vagy a pedagógusközösség számára fontos tevékenységeket nem díjazza, és a valós munkaterhelést sem ellentételezi.

Elsősorban az érettségi elnököket, szakfelügyelőket és vezetőket díjazza, és emellett kompenzálja a hátrányos helyzetű iskolákban tanítókat (minőségi és mennyiségi elvárás nélkül). A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához, a T-Tudok szakemberei szerint három területen kell egyaránt előrelépni.

  1. Biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen.
  2. Meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van.
  3. Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen.

A kutatás a meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összességében mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és mintegy 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×