eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Baromfihús Budapesten, a Fehérvári úti vásárcsarnokban 2017. január 2-án. A baromfihús és az étkezési tojás általános forgalmi adója (áfa) 27 százalékról, a friss tejé 18 százalékról 5 százalékra csökkent január 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Újabb termék a befagyasztott élelmiszeráras csoportban - bejelentés

Kiderült, mikortól, milyen árakkal és mennyi időre tervezte a kormány az intézkedést, illetve pontosan milyen termékekre vonatkozóan.

Szerdán a kormányülés után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy hat élelmiszer esetében az október közepi árakhoz kell visszatérni február 1-jétől. A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter árult el részleteket.

A döntést úgy indokolta, hogy mivel több termékcsoportnál is már 5 százalékra csökkentették az áfát, ezért sok lehetőség a további áfacsökkentéssel már nem volt az ármérséklésre, túl kicsi árcsökkentést értek volna el ezzel. Mivel pedig elmondása szerint novembertől kezdett Magyarországra begyűrűzni az élelmiszerek inflációja, és decemberben ugrottak meg az árak, az első januári kormányülésen döntöttek, szerb mintára.

A már korábban ismert hat termék mellé még egy, a csirkefarhát is bekerült a miniszter bejelentése szerint, és több tekintetében is pontosítás történt, így most a

  • kristálycukor,
  • búzafinomliszt (BL55-ös őrlési típusú),
  • finomított napraforgó-étolaj,
  • sertéscomb (friss és fagyasztott),
  • csirkemell és csirkefarhát (friss és fagyasztott - valószínűleg a csontos és filé a is, ez majd a rendeletből kiderül),
  • 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tehéntej

tartozik a listába.

Lényeges újdonság, hogy nem egységes árszintet vezetnek be az országban, hanem

minden üzletnek a saját, október közepén alkalmazott árazási szintjére kell visszatérnie.

Ezt az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján fogják ellenőrizni. Akkor is ezt az árat kell visszaállítani, ha akkor éppen akciós volt az adott termék.

Többszintű, szigorú, "visszatartó erejű" szankciórendszert tervezett a kormány, ennek része a pénzbírság és a működési engedéllyel kapcsolatos szankció is.

Azért is nem csak áfacsökkentést alkalmaztak az ármérséklésre, mert úgy csak az állam viselte volna a veszteséget, de a kormány "közös" teherviselést szeretne. Ezt azonban próbálták úgy kialakítani, hogy ne tegyen tönkre ágazatokat - ez utóbbival indokolta a miniszter azt is, hogy

a kenyér miért nem került be a listába.

Megjegyezte, bár ez is az alapvető élelmiszerek közé tartozik, ha (az egyik fajta) kenyér árát is maximálták volna, az nagyon súlyos nehézséget okozott volna a pékiparban.

Később rákérdeztek az újságírók

a burgonyára és a tojásra is,

amire Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy első körben a fenti hatot látták megvalósíthatónak.

Gulyás Gergely azt is leszögezte, hogy nem lesz kompenzáció az élelmiszerár-stop miatt.

"Közös teherviselés van. A kiskereskedelmi profit körülbelül 140-150 milliárd forint. Ez az intézkedés bár jelentős hatással jár, biztos, hogy a 20 milliárd forintos hatást nem éri el" - mondta.

Figyelni fogják majd a trükközést is: azt, hogy ne kevesebb/más terméket tegyenek ki az árusok, vagy hogy a kieső profitot más termékekbe beépítsék. "A bankok is tudomásul vették, hogy egy nehéz időszakban részt kell vállalniuk abból, hogy a hiteltörlesztőket befagyasztjuk" - mondta.

A vonatkozó rendelet napokon belül megjelenik a Magyar Közlönyben.

Négy, az inflációt érintő intézkedést hozott eddig a kormány, mondta még a tárcavezető: rezsicsökkentés fenntartása, üzemanyagár-stop, kamatstop és most az élelmiszerárstop. Vizsgálják, mivel lehet küzdeni az áremelkedés ellen és figyelik, mikor tér az vissza a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott toleranciasávba (remélik, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint még az idén visszamegy a 2-4 százalékos sávba a pénzromlás mértéke), de a fenti lista kiterjesztését jelenleg nem tervezik.

A kormány számításai szerint 2 százalékkal lesz alacsonyabb az infláció a négyféle árstop miatt.

Az üzemanyagok árplafonjáról február közepén lehet majd dönteni, Gulyás Gergely szerint bevált az intézkedés.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×