Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői a Szabadság hídon az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nézőpont: nagy a Fidesz előnye

Minden második választó a regnáló pártra szavazna az intézet szerint.

Minden magát aktívnak mondó választópolgár bevallott és beazonosítható pártválasztását figyelembe vesszük. Ezzel a módszertannal meghatározható az egyes pártok listájának elkötelezett és bizonytalan preferenciájú, de részvételüket biztosra ígérő szavazói is – írja honlapján a Nézőpont Intézet. Hozzáteszi, az eredménybecslés a „legvalószínűbb hazai listás eredmény” előrejelzésére alkalmas, de nem a választás végeredményének megjövendölésére.

Azt írják, a áprilisban várható országgyűlési választáson belföldön ismét

70 százalék feletti részvétel várható,

azaz nagyjából 5,7-5,8 millióan adják majd le valamelyik pártlistára a szavazatukat. (Külföldön élőket nem kérdeztek.)

A Nézőpont Intézet előrejelzése szerint, ha most vasárnap lenne a választás,

  • minden második belföldi szavazó a Fidesz és a KDNP közös listájára szavazna (50 százalék).
  • Ezzel szemben a baloldali közös listára legfeljebb az aktív választók 43 százaléka szavazna, s közülük is csak háromnegyedük (33 százalék) tekinthető elkötelezett szavazónak, a többiek inkább bizonytalan, illetve valószínűsíthető listaválasztók. „Most vasárnap”
  • a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom sem jutna be a parlamentbe, mindketten 3-3 százalékot szereznének

– írják.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2022. január 3. és 5. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A mintavételi hiba lehetősége 3,16 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×