Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Gyöngyössolymos látképe a Készenléti Rendőrség helikopteréből fényképezve Gyöngyös közelében 2021. augusztus 6-án. Ezen a napon helikopteres parlagfű-felderítést végeznek Heves megyében a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium támogatásával.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Magyarország benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak

Ennek, illetve az operatív programoknak a benyújtása az első lépés ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek.

Magyarország benyújtotta a partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. A bejelentés kapcsán a Miniszterelnökség csütörtökön azt írta: a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon. Ennek érdekében a következő évek uniós és hazai forrásait elsősorban a gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítják.

Kiemelték, Magyarország az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat és a társadalmi egyeztetést követően az első tagállamok között nyújtotta be a partnerségi megállapodást hivatalosan a bizottságnak.

A dokumentum rögzíti, hogy a 2021-27-es időszakban felhasználható, hazai társfinanszírozással együtt több mint 9000 milliárd forint összegű kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország.

A következő években tovább erősítik Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességét, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni - hangsúlyozták.

A felzárkózás elősegítéséért a források legalább 65 százalékát a négy legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használják fel.

Az uniós forrásokból a legnagyobb arányban továbbra is a gazdaságfejlesztési program részesül, így a következő években is jelentős számú pályázat segíti a kis- és középvállalkozások beruházásait, valamint a K+F+I célú fejlesztéseket.

A közlemény szerint minden korábbinál több pénzt szán a kormány a vidéki Magyarország és a magyar települések erősítésére is. A területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelték, ezzel is támogatva a helyi igények és tervek megvalósítását.

Emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, amelyek többi között a közösségi és vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő.

Felhívták a figyelmet: a közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program, valamint a magyar helyreállítási terv is finanszírozza.

A most záruló időszakhoz képest változásnak nevezték, hogy Budapest és Pest megye már nem alkot egy régiót, ezért

a Közép-magyarországi régióra nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jelentősen több uniós forrást érhet majd el.

A közigazgatás, az állampolgárok, illetve a gazdasági szereplők digitális fejlesztéseit egy új, önálló operatív program fogja össze.

A partnerségi megállapodás, majd az operatív programok benyújtása az első lépés ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek. A bizottsági jóváhagyást követően téríti vissza az unió Magyarországnak azokat a forrásokat is, amelyeket a kormány a gazdaság újraindításáért a nemzeti költségvetéséből már kifizetett a magyar pályázóknak - áll a Miniszterelnökség közleményében.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×