Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjánál, a Széll Kálmán téren átadták az átjárót, amely megoldást jelent a régóta fennálló gyalogosforgalmi akadályok áthidalására. A 2014 óta tervezett, immár használatba vett közlekedési folyosó a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalatának az MNB Ingatlan Kft. beruházásának keretében valósult meg, közvetlen kapcsolatot teremtve az egykori Postapalota épületében hamarosan nyitó Pénzmúzeummal – írja közleményében az MNB.
„Az átjáró ötlete már korábban, a Széll Kálmán tér megújításakor is felmerült, ám ekkor elmaradt. De Vitézy Dáviddal nem hagytuk annyiban, és rávettük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy szakmai együttműködésben a saját költségén – költségvetési forrás felhasználása nélkül – építse meg az új, akadálymentes átjárót” – áll Fürjes Balázs fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár átadásról szóló posztjában.
Régóta fennálló, nap mint nap tapasztalható igény formálta az átalakítására vonatkozó terveket, amely a Széll Kálmán tér átépítéséből ez idáig kimaradt – írja az MNB közleménye. A Várfok utca és a Sándy Gyula köz találkozásánál gyalogosan közlekedőknek jelentős szintkülönbséggel kellett megbirkózniuk, akár a Vár irányába tömegközlekedés, akár a Városmajor megközelítése volt a szándékuk. A tervezés során a jegybank által felkért Építész Stúdió célja az útvonalak differenciálása, alternatív, akadálymentes lehetőségek biztosítása volt, annak érdekében, hogy éves szinten több százezer kerékpáros és járókelő mindennapjait megkönnyítsék. A Market Építő Zrt. kivitelezésében az egyedi megoldásokkal kialakított átjáró ennek megfelelően
inkább kapu benyomását kelti, amely könnyed áthaladást, átlátható tereket biztosít a helyszínen.
Az új közlekedési csomópont legmagasabb pontjára akadálymentességet biztosító lift is került, annak érdekében, hogy mindenki számára küzdelmek nélkül elérhetőek legyen a Várfok utcából induló buszjáratok. A Vár irányába egy lankás lépcsőn és rámpán lehet haladni, illetve a keresztirányú forgalom és átszállás számára a Csaba utca tengelyébe egy mozgólépcső és lépcső párost építettek.
Fürjes Balázs Facebook-bejegyzésében arra is felhívja a figyelmet, hogy „a falak és az álmennyezet magas minőségű rozsdamentes acélból készültek – így nemcsak időtállóak, de rongálásbiztosak is! A burkolat különlegessége, hogy a más-más irányból ráeső fény hatására, különböző fényviszonyok között másképpen fog csillogni.”
A Postapalota megújulása
A gyalogos átjáró kialakítása az egykori Postapalota felújításához kapcsolódó beruházás részeként valósult meg – folytatódik az MNB közleménye. Az épület megújítása során elsődleges szempont volt az értékmentés, Sándy Gyula építészeti örökségének megóvása. A jellegzetes szecessziós jegyeket mutató épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, ám szerkezete nem esett szét, így lehetővé vált a károk helyreállítása, amelyet követően a 2000-es évek elejéig a Magyar Posta látta el itt feladatait. Az udvar és földszint így lényegében ipari, gazdasági terület volt, raktárakkal, garázsokkal és műhelyekkel. Az elmúlt húsz évben azonban az épület postához kapcsolódó funkciója megszűnt, gyakorlatilag üresen, hosszú ideig sorsára hagyva, kihasználatlanul állt Budapest egyik legszebb építészeti remekműveként. Egészen 2016-ig, amíg először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, majd az MNB Ingatlan Kft. tulajdonába került és így megkezdődhetett a régóta esedékes értékmentő rekonstrukció, amely a tervek szerint 2022. március 15 tervezett Pénzmúzeum ünnepélyes megnyitójával fejeződik be.
A most átadott gyalogos átjáró biztosítja a hamarosan megnyíló Pénzmúzeum megközelítését is. Az építési munkálatok eredményeképpen
az épület eddig földdel takart szintje a felszínre került, így készülhetett el az új múzeum közvetlen bejárata is.
A 2022. március közepétől látogatható, hiánypótló, innovatív élménytér interaktív módon, látványos szimulációk és játékok segítségével mutatja majd be a pénzügyi folyamatok világát, így minden korosztály számára egyedülálló szórakozási és edukációs lehetőséget nyújt. A nagy múltú épület a kulturális szerepe mellett, a jövőben fontos jegybanki feladatok ellátását is biztosítja, hiszen az épület ad otthont az MNB Pénzügyi Felügyelet központjának is.