Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Csehely Csilla bőrgyógyász átadja egy férfinak az oltási igazolást, miután beoltotta a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagjával a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. november 20-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Oltási akcióhét: így nézett ki az első két nap a Semmelweis Egyetem oltópontjain

4371 oltást adtak be hétfőn a Semmelweis Egyetem három oltópontján abból a 131 ezer vakcinából, amit az oltási akcióhét első napján vettek fel az emberek.

Nagyobb érdeklődés mellett kezdődött az oltási hét a Semmelweis Egyetem három oltópontján. Hétfő reggel arányaiban sokan érkeztek, fennakadások azonban egyik helyszínen sem voltak az oltás során – osztotta meg az első napi tapasztalatokat Szabó Attila. Kisebb várakozás volt, de sorok nem alakultak ki – fűzte hozzá a rektorhelyettes.

A három oltóponton hétfőn összesen 4371 oltást adtak be, az érkezők fele előre, fele pedig a helyszínen regisztrált. A szakember azt kérte, hogy ha lehetséges, a regisztrációt még otthon tegyék meg. Arra is kitért, hogy a keddi napon még az említett három, szerdától pedig egy negyedik oltóponton, a Semmelweis Egyetem külső klinikai tömbjében is várják az érdeklődőket, a VIII. kerületi Korányi Sándor utca 2-ben.

A beadott 4371 oltásból 3708 volt harmadik oltás. A második oltást minimálisan, 143-an kérték, míg első oltásra 520-an jelentkeztek.

A legtöbben – harmadik oltásként – a Pfizer vakcináját kérik,

ezt követően nagyjából hasonló arányban választják az oltásra érkezők a Modernát és a Janssent, a Sinopharm és az AstraZeneka készítménye pedig jóval kisebb számban fogy – ismertette a szakember.

Az oltási akcióhét második reggelén valamivel kevesebben jelentkeztek a Semmelweis Egyetem oltópontjain, de összességében arra számítanak, hogy a nap folyamán hasonló számokat fognak elérni, mint a hétfői napon.

Szabó Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy

kötelező a maszk az oltópontokon.

Kérte továbbá, ha esetleg néhány perces várakozás alakulna ki a külső helyszíneken, mindenki igyekezzen betartani a kellő távolságot, lehetőleg maszk viselése mellett.

A Semmelweis Egyetem rektorhelyettese szerint az oltási akcióhét nagy népszerűségének hátterében több tényező is áll, de elsősorban a romló járványadatok. Mint fogalmazott, egészen biztos, hogy nagyon sokak családjában, környezetében vannak érintett személyek, és az sem lehet mellékes, ami az egészségügyben dolgozók számára egyértelműen látszik, hogy az oltatlanok között sokkal súlyosabb a betegség lefolyása, főleg a fiatalabb korosztályban. Ugyanakkor az is ösztönző lehet, hogy országosan több helyre, több oltópontra, akár regisztráció nélkül is lehet menni, és az emberek úgy érzik, könnyebben, gyorsabban hozzájuthatnak az oltáshoz – tette hozzá.

A szakember aláhúzta: az oltási hét után a Semmelweis Egyetem oltópontjai továbbra is működni fognak, és ugyanúgy várják az oltásra mindazokat, akik akár az első, akár az ismételt második vagy harmadik oltásra jelentkeznének.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×