Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Kásler Miklós/Facebook

Kásler Miklós a meghallgatásán: önmagában az ellenanyagszint nem jellemzi a védettséget

Szerdán tartották a parlament népjóléti bizottságában Kásler Miklós éves miniszteri meghallgatását, ahol az Emmi vezetője először beszélt részletesen a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról.

Az ATV beszámolója szerint a tárcavezető közölte, hogy Magyarországon az immunitás két komponensét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és után 30 nappal, majd a második oltás után 30 nappal és 3 hónap után mérték 4500 ember esetében. „Azt, hogy nem lehet közölni egy hónap után, hogy mi lesz 5 hónap múlva, nagyon szépen kérem, méltóztassanak megérteni” – tette hozzá azzal kapcsolatban, hogy májusban kezdeményezte az immunitás vizsgálatát.

Kásler Miklós szerint 5 hónap elteltével egyértelműen ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé paralel alakul, de nem teljes mértékben. Ez azt jelenti, hogy sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás önmagában a szervezet védettségi állapotát nem jellemzi. „Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett […] Ez tételesen nem igaz” – tette hozzá hangsúlyozva:

mind az 5 vakcina esetében a sejtes és a humorális immunitás is jelentősen emelkedett.

Az mRNS tartalmúaknál (Moderna, Pfizer) elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan, míg az összes többinél (vektorvakcinák, illetve Sinopharm) az ellenanyag-termelődés nőtt folyamatosan. „Általában mondom, hogy az mRNS alapú vakcinákra az ellenanyag-emelkedés jellemző, az összes többire pedig a celluláris immunitás kifejezettebb manifesztációja” – fogalmazott.

A miniszter mások mellett azt is megjegyezte, hogy „egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében”. A Sinopharmról megjegyezte, a kínai vakcina nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens az elölt vírusban benne van, „a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki”.

Kásler Miklós „értelemszerűnek” nevezte, hogy „ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték vagy döntöttek arról, hogy milyen vakcinákat alkalmazzanak”. De mint fogalmazott,

„volt annyi orvosi judiciumuk az addigi ismeretek alapján és elméleti megfontolások alapján, ami nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult,

hanem az ide tartozó országos intézetek, szakmai kollégiumok és azok a dedikált tudósok, virológia ismereteken”. Vagy ha a virológus éppen biológus és nem látott beteget, akkor az ő ismereteit az a klinikus egészítette ki, aki tudta, mi az a citokinvihar – tette hozzá.

Összességében azt mondta: mindegyik vakcina megemeli a védettséget, „majd a védettség csökken”, ezért mindegyik életkorcsoportban át kell oltani az embereket és kezdeményezni kell 3-4 hónap után a harmadik oltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×