2 °C
Az ATV beszámolója szerint a tárcavezető közölte, hogy Magyarországon az immunitás két komponensét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és után 30 nappal, majd a második oltás után 30 nappal és 3 hónap után mérték 4500 ember esetében. „Azt, hogy nem lehet közölni egy hónap után, hogy mi lesz 5 hónap múlva, nagyon szépen kérem, méltóztassanak megérteni” – tette hozzá azzal kapcsolatban, hogy májusban kezdeményezte az immunitás vizsgálatát.
Kásler Miklós szerint 5 hónap elteltével egyértelműen ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé paralel alakul, de nem teljes mértékben. Ez azt jelenti, hogy sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás önmagában a szervezet védettségi állapotát nem jellemzi. „Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett […] Ez tételesen nem igaz” – tette hozzá hangsúlyozva:
mind az 5 vakcina esetében a sejtes és a humorális immunitás is jelentősen emelkedett.
Az mRNS tartalmúaknál (Moderna, Pfizer) elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan, míg az összes többinél (vektorvakcinák, illetve Sinopharm) az ellenanyag-termelődés nőtt folyamatosan. „Általában mondom, hogy az mRNS alapú vakcinákra az ellenanyag-emelkedés jellemző, az összes többire pedig a celluláris immunitás kifejezettebb manifesztációja” – fogalmazott.
A miniszter mások mellett azt is megjegyezte, hogy „egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében”. A Sinopharmról megjegyezte, a kínai vakcina nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens az elölt vírusban benne van, „a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki”.
Kásler Miklós „értelemszerűnek” nevezte, hogy „ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték vagy döntöttek arról, hogy milyen vakcinákat alkalmazzanak”. De mint fogalmazott,
„volt annyi orvosi judiciumuk az addigi ismeretek alapján és elméleti megfontolások alapján, ami nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult,
hanem az ide tartozó országos intézetek, szakmai kollégiumok és azok a dedikált tudósok, virológia ismereteken”. Vagy ha a virológus éppen biológus és nem látott beteget, akkor az ő ismereteit az a klinikus egészítette ki, aki tudta, mi az a citokinvihar – tette hozzá.
Összességében azt mondta: mindegyik vakcina megemeli a védettséget, „majd a védettség csökken”, ezért mindegyik életkorcsoportban át kell oltani az embereket és kezdeményezni kell 3-4 hónap után a harmadik oltást.
