2015. február 24-én este egy autós Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton. A településjelző tábla előtt észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte baloldalról, ezért a gépjárművel megállt. De az álló gépjármű oldalának szaladt egy szarvas, és megrongálta a karosszériát, a kárt utóbb egy gépjárműszakértő 302 889 forintban határozta meg – írja a napi.hu.

Az autós a vadásztársasággal akarta megfizettetni a kárát, de azt két bírói fórum is elutasította. Az ügy végére az Alkotmánybíróság tett pontot, megsemmisítve a korábbi ítéleteket. Az autós szerencséje az volt, hogy éppen abban az időszakban érte a kár, amikor a vadak okozta baleseteket nem „a veszélyes üzemek összeütközése” nevű szabály alapján kellett megítélni. Az ügy precedens értékű lehet.

A balesetet követően a gépjármű vezetője azonnal értesítette a rendőrséget, és utasa révén tanúja is volt. Az intézkedő rendőr a helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, de a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.

A területen vadászatra jogosult gazdasági társaság a kárigényt azért utasította el, mert szerinte az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.

Az Alkotmánybíróság határozata azonban kifejti, hogy a "2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban, így 2015. február 24. napján azonban a hatályos jogi szabályozás a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt."