Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kipróbálja a kömlői Sütő András Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagiskolája újonnan átadott teqballasztalát 2020. október 16-án. A sporteszközt a Tanítsunk Magyarországért program keretében adták át.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Hankó Balázs az Arénában: a GDP közel két százalékát költjük felsőoktatásra

Zökkenőmentes tanévnyitásról beszélt a 21 modell-váltott egyetem esetében az InfoRádió Aréna című műsorában az innovációs tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Zökkenőmentesen indult a tanév a 21 modellt váltott egyetemen 180 ezer hallgató számára, 6 intézmény maradt állami fenntartásban, köztük az ELTE, a BME vagy az NKE, illetve művészeti egyetemek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

"A modellváltásnak három fázisát tudjuk elkülöníteni. Az első a Corvinus Egyetem váltása volt 2019. július 1-jén, ezt követte 7 egyetem, amely kezdeményezte a modellváltást, köztük az állatorvosi egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és mások. Tavaly év végén elindult az intézményi stratégiaalkotási folyamat majdnem minden intézményben, így újabb egyetemek csatlakozhattak, köztük az orvosképzők, így további egyetemek jelezték, hogy a modellváltás irányába szeretnének lépni" - fogalmazott a felsőoktatási terület helyettes vezetője.

Hangsúlyozta, az elkezdődő egyeztetéseket követően

mindenhol az intézményi szenátus többségi támogatása volt az, amely ha megvolt, a kormány megtárgyalta a modellváltás irányát,

az Országgyűlés pedig elfogadta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek voltak.

Az államtitkár úgy értékelt, hogy noha a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem kezdeményezte a modellváltást, az mégis sikeres volt, amit az eddigi fejlesztések is bizonyítanak.

"Hogy voltak események, tiltakozások, az a művészeti világban zajló vitáknak a felsőoktatásra való vetülése volt, de abszolút illeszkedik a modellváltás logikájába. Tehát ha megnézzük a filmszakmát, a filmipart, Magyarország egyre markánsabb helyet foglal el. Egyetlen elemet emelek csak ki a finanszírozási szerződésből: olyan indikátort állítottunk be, hogy az a magyar vizsgafilmek filmiparban való megjelenítését, nemzetközi versenyeztetését díjazza. Az SZFE tehát egy olyan képzési struktúrával rendelkezik, amely nemcsak a filmipar, hanem a színházi világ vonatkozásában is sokkal inkább a társadalmi igényekre megfelelően kell, hogy reagáljon. Az egyetemen pedig az elmúlt tanévben egy 3,5 milliárd forintos fejlesztés is zajlott, újjáalakultak a színházi terek,

a Duna TV volt székházában olyan filmipari képzés indul, amely megint a fokozatváltási stratégia lényegéhez, a gyakorlatorientált képzéshez vezet vissza bennünket."

Hankó Balázs szerint általánosságban is fontos kiemelni, hogy a korábbiakhoz képest két és félszeresére nő a felsőoktatás finanszírozása.

"Az elmúlt hónapok során a 21 modellváltó intézménnyel speciális finanszírozási rendszert tárgyaltunk végig. Ha a számokat uniós összehasonlításban nézzük, akkor azt látjuk, hogy

a GDP 0,8 százalékát költik általában felsőoktatási finanszírozásra, mi már idén 1,3 százalékot fogunk, jövőre pedig közel ezermilliárd forint jut rá, ami innentől a GDP közel 2 százalékát jelenti majd."

Közben viszont a modellváltó egyetemek részéről 2700 milliárd forintos igény merült fel. Erre reagálva Hankó Balázs azt mondta, működésre 1700 milliárd forintos összeg áll szerződés szerint rendelkezésre a következő hat évre.

"A 2700 milliárd forint egy másik összeg, az nem a működésről szól, hanem az egyetemfejlesztésre, tudományos-innovációs parkok létesítésére szolgál, ez is egy minimum 6 éves időtávot ölel fel, de nem csak a modell-váltott egyetemeket, hanem az állami és egyházi egyetemeket is" - tette világossá.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×