eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavaznak a képviselők az alaptörvény hetedik módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Döntött az Országgyűlés a bérlakások megvételének és a szülői felügyelet változásainak ügyében

A bérlakásoknál a bérleti viszony 25 éves hossza a vízválasztó a 100 és a 15 százalék között. Válásnál pedig lehetővé tették, hogy a bíró közös szülői felügyeletet rendeljen el akkor is, ha csak a szülők egyike kéri azt.

A forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant. Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal és 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény módosítását, miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta.

A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére,

akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást.

A világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok vásárolhatják meg, akik legalább öt éve bérlik azt.

A vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki lakást. Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.

Az Alkotmánybíróság

a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely így változatlan marad.

Változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a módosított változat azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.

Aki részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.

Közös szülői felügyelet; felmentések csak kétharmaddal

Az Országgyűlés 134 igen és 53 nem szavazattal elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosítását, amely - a többi között - válás esetén a közös szülői felügyelettel, emellett a legfőbb ügyész visszahívásával kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket. A kormány kezdeményezésére megváltoztatott törvény több mint két tucat jogszabályt módosít.

A jövőben lehetővé válik, hogy váláskor a bíró közös szülői felügyeletet rendeljen el akkor is, ha csak a szülők egyike kéri azt, emellett arra is lehetősége lesz, hogy elrendelje, a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ezen intézkedések mérlegeléstől függnek,

a bírónak a szülők és a gyermek meghallgatását követően meg kell győződnie arról, hogy a döntés valóban a gyermek érdekét szolgálja.

Egységesítéssel magyarázza a kormány az egyes alkotmányos szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetőire vonatkozó változtatásokat. Kétharmados parlamenti többséghez kötötték ugyanis a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését. Völner Pál ezt azzal indokolta, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen.

Ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére az adatkezelő jogsértése esetén, szigorú eljárás mellett lehetőség lesz elektronikus adat eltávolítására vagy ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére.

A Országos Atomenergia Hivatal rendeletalkotási feladatai kiegészülnek több új szabályozási tárgykörrel:

a nukleáris létesítményekre és a radioaktív hulladéktárolókra vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásokra és műszaki követelményekre vonatkozó, valamint az ionizáló sugárzás elleni

védelemről szóló, és az ahhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerre vonatkozó szabályozással.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×