A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy - jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.

Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.

Az Európai Unióban minden kisebbséggel szívesen foglalkoznak, azonban az európai közösség lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos kisebbségekkel, mintegy 50 millió emberrel nem óhajtanak - mondta.

Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.

Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait.

A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy a nemzeti identitás elválik az állampolgárságtól - mondta.

A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.

Szili Katalin közölte: ehhez szükséges a kollektív jogok biztosítása is, mivel azok hiánya asszimilációhoz vezet.

Az országoknak - Magyarországhoz hasonlóan - el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így - mondta.

A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott "következetes nemzetpolitikája" mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe.

Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte.

Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését - tette hozzá.

Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal.

A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.

Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki.

A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.