1956 kommunistái ugyan jórészt meghaltak, de leszármazottjaik, szellemi, anyagi örököseik "itt élnek közöttünk" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken a budapesti Bem téren.

Soltész Miklós az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hozzátette: ők azok, akik 15 évvel ezelőtt, a forradalom 50. évfordulóján "az ünnepet meggyalázták".

"Szemeket lövettek ki, békés tüntetőkre és ünneplőkre támadtak"

- hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik rabosítottak fiatalokat, egzisztenciájukban megfenyegették őket, jogalap nélkül kutattak át autókat és otthonokat.

"Ők azok, akik sohasem kértek bocsánatot, sem a 65 évvel ezelőtti, sem a 15 évvel ezelőtti gyalázatért" - jelentette ki Soltész Miklós, aki az ünnepségen részt vevő fiatalokhoz szólva azt hangsúlyozta: "rajtatok múlik, hogy sem a jelenben, sem a jövőben ne ismétlődhessen meg ez a gyalázat".

Soltész Miklós azt mondta, a fiatalokon múlik, hogy a neomarxista eszmék semmiféle hangzatos ideológiában ne nyerjenek újra teret. "Ne engedjétek, hogy országaink, nemzeteink, családjaink jövőjéről mások döntsenek" - szólított fel az államtitkár.

"A brüsszeliták már a spájzban vannak" - fogalmazott A tizedes meg a többiek című magyar film szállóigévé vált mondatát átalakítva, hozzátéve: "ne engedjük, hogy szabadon garázdákodjanak".

A Bem József-szobornál tartott ünnepségen az államtitkár felidézte, 65 évvel ezelőtt ezen a téren 50 ezren gyűltek össze: fiatalok, idősebbek, diákok, munkások és értelmiségiek egyaránt. Aznap és a következő napokban már fegyveres összecsapások is voltak a forradalmárok és a kommunistákat védők között. Sebesültek tucatjait, százait kellett ápolni.

Egy 16 éves lány, a mosonmagyaróvári Magyar Katalin is egy mentőautón szolgált. Ő 14 napig hozott áldozatot másokért, de november 7-én egy szovjet tank szétlőtte a mentőautót, amelyben dolgozott - ismertette Soltész Miklós, kiemelve: ez a lány nem futamodott meg, ahogy más fiatalok sem. 65 évvel ezelőtt ezekben a napokban fiatalok ezrei küzdöttek a szabadságért - emelte ki.

Soltész Miklós azt mondta: a 30 év alattiak közül több mint ezren meghaltak, csaknem 14 ezren megsebesültek. A forradalom leverése után több száz emberre várt halálos büntetés, köztük sok fiatalra is. A "brutális megtorlásról" szólva az államtitkár példaként említette a 16 évesen fiatalkorúnak számító Mansfeld Pétert, akinek esetében megvárták, amíg 18 éves lett, s akkor hajtották végre a halálos ítéletet.

Az ünnepség elején egy határon túli diák, Szilágyi Zsolt egyetemista mondott beszédet. Utalva arra, hogy a koronavírus-járvány miatt tavaly elmaradtak az október 23-ai megemlékezések, örömét fejezte ki, hogy újra személyesen találkozhatnak itt a Kárpát-medence minden pontjáról. Megjegyezte, szüleiket, nagyszüleiket megkérdezve mindenkinek lesz egy története 1956-ról. Azt hangsúlyozta: kötelességük, hogy megismerjék a történeteiket, hiszen "1956 eseményei hatással voltak minden magyarra".

1956 hőseinek áldozata képes volt megváltoztatni a világot - jelentette ki az egyetemista, hozzátéve: erre emlékezni kell, ezt ünnepelni kell.

Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől induló fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre.

A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű és a forradalmat jelképező lyukas zászlókat lengettek.

A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt.