Azt írták: a fejlesztésnek köszönhetően több mint 15 ezer fővárosi ingatlan kapcsolódhat a korszerű szennyvízhálózatra. A 16 fővárosi kerületet és Budaörsöt érintő projekt első és második szakaszának összköltsége 34 136 milliárd forint, ehhez az Európai Unió és a magyar költségvetés az első szakaszban több mint 22 milliárd forintot, a második szakaszban több mint 5,5 milliárdot, összesen 27,603 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.

A beruházás eredményeként

az eddig ellátatlan területeken is kiépült a szennyvízelvezető hálózat, és az összegyűjtött szennyvíz 100 százaléka a fővárosi szennyvíztisztító telepekre kerül,

ahol a legkorszerűbb eljárásokkal tisztítják meg – ismertették.

A beruházás céljaként azt jelölték meg, hogy megoldják az évtizedes szennyvízelvezetési problémát Budapest korábban csatornázatlan területein és kiváltsák a korszerűtlen budaörsi szennyvíztisztító telepet.

Hangsúlyozták, a kiépült új, korszerű csatornahálózatnak köszönhetően a szennyvíz többé nem károsítja a környezetet, biológiai tisztítás után kerül a Dunába.

Kitértek arra is, hogy a projekt az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program, valamint a Széchenyi 2020 Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával valósult meg.

A második szakaszban

• 30 kilométer csatornát,
• 5 átemelőt és
• 1206 bekötést építettek,

ebből a budaörsi fejlesztéssel

• 4,3 kilométer csatorna és
• 2 átemelőtelep épült, illetve
• 12 utcában elkészült a csatorna rekonstrukciója.

A beruházással 42 ezer fővárosi és 29 ezer budaörsi lakos élete válik egészségesebbé és komfortosabbá.